Mákos és diós szőlő

Újból szőlőztem, mert szép, és finom. Most nem nugáttal töltöttem, hanem csináltam egy mákos és egy diós tölteléket a következő képen:

Mákos töltelék:
100 g darált mák
80 g olvasztott fehér csoki
20 g olvasztott vaj
annyi meggydzsem, hogy összeálló masszát kapjunk.

Diós töltelék:
100 g darált dió
100 g étcsoki (vagy tejcsoki, vagy ha édesebben szeretjük akkor pluszba cukor)
annyi sárgabarackdzsem, hogy összeálló masszát kapjunk

Mindkettőt összekavartam, majd hűtőbe tettem, hogy dermedjen.

A tésztát és formázást is ugyanúgy csináltam mint ITT csak ez esetben az egészből lett két fürt szőlő, 2 vágtam a tésztát, feléből lett mákos másik részéből a diós, külön tepsin sültek, mert egyre nem fért volna ki.

Diós-gyümölcsös-csokis kocka

Annyira tetszett a múlt heti mákos-meggyes torta állaga, hogy eldöntöttem, hogy annak mintájára dióval is kipróbálom a lapokat, krémnek csokis terveztem, gyümölcsnek meg barackot, ebből nem volt elég a fagyóba, így egy kis meggyel megtoldottam, szerintem nagyon finom lett így is. Most nem tortaformára, hanem sütinek akartam készíteni, így egy nagytepsire (kb 27x34) elég ez az adag.
A végeredmény egyáltalán nem lesz édes, számomra pont jó, aki az édes sütiket szereti az mindenképp a csoki krémbe tegyen, és a gyümölcsösbe is tehet több cukort.
A gyümölcsös krém most egy kicsit lágy lett, de másként is készítettem mint a múltkor, és a keményítő adagját is csökkentettem, így ezen nem árt változtatni.

Hozzávalók a diós lapokhoz:
10 tojásfehérje
35 dkg porcukor
35 dkg darált dió
csipet só, pár csepp citromlé

Gyümölcsös krémhez:
800 g gyümölcs (nekem kb 500 g volt a sárgabarack, a többi meggy)
3 dl víz
3 ek cukor
1 kiskanálnyi vaníliakivonat
50 g étkezési keményítő

Csoki krémhez (ganache):
150 g étcsoki
150 ml tejszín
50 g vaj

A tojásfehérjét csipet sóval és pár csepp citromlével felverjük, hozzáadjuk a cukrot több részletben, kemény habbá verjük, majd óvatosan hozzákeverjük a darált diót.
Egyenlően elosztjuk két sütőpapírral ellátott tepsiben, majd 175 fokos sütőbe toljuk, majd megsütjük, míg szép színt kap. Légkeveréses sütőbe lehet egyszerre is sütni.

Amíg sülnek a lapok elkészítjük a krémeket.

A gyümölcsös krémhez a mirelit barackokat még félfagyosan felvágtam kockacukornyi nagyságra, ez nem volt jó ötlet, mert a krém főzési ideje alatt szinte mind szétment, bőven elég lett volna négybe vágni egy fél barackot.
A keményítőt a cukorral elkavartam, majd egy habverővel hozzáadtam a vizet és a vaníliakivonatot, majd folytonos keverés mellett sűrű péppé főztem. Hozzáadtam a félfagyos gyümölcsöt, és szerintem ez volt a gond, mert sok folyadékot engedett még ki, így nagyon felhígította a krémet, és újból felfőztem, majd vízfürdőbe lehűtöttem. Ennyi cukorral inkább fanyar gyümölcsös krémre számíthatunk. Következő alkalommal felengedném a gyümölcsöt, a levét felfognám, ebben főzném meg a keményítőt szükség esetén kipótolnám vízzel. Végül is jól behűtve vágható volt, de azért szállítást már nehezen bírta volna.

A csokis krémhez a tejszínt felforraljuk, a darabolt csokit és a vajat hozzáadjuk, tűzről levéve addig kavarjuk, míg szép homogén, fényes masszánk nem lesz. Hűtőfürdőbe lehűtjük. Ezt lényegében használhatjuk így is bevonásra, de én most arra voltam kíváncsi, hogy hogyan viselkedik felverve, ezért kicsit betettem a hűtőbe, hogy jól lehűljön, és így könnyebben verhető legyen, ehhez nem kell sok idő, mert túlságosan megköt a csoki. Mikor jól lehűlt, akkor viszonylag könnyen kihabosítható krémet kapunk. Szintén nem édes krém,hanem intenzíven csokis. Ha édes sütiket szeretjük, akkor a tejszínhez tegyünk cukrot, és úgy főzzük fel.


Mikor minden kihűlt összerakjuk a sütit, egy lap, rá a gyümölcsös pép, rá a másik lap, a tetejére a csokis krém, majd jól behűtjük, kis kockákra vágjuk.

A sok gyümölcstől nagyon üde süti lesz a sok dió ellenére is, eteti is magát rendesen, azért vigyázzunk vele, mert nem kalóriaszegény darab.

Mivel nincs benne liszt, gluténmentes diétába is beilleszthető.

Kosárka

Első kosárka sütési próbám, de nem utolsó. Jade konyhájából kölcsönöztem a receptet, ami így szól:

Hozzávalók a tésztához:
10 dkg zsír
15 dkg margarin (vajat tettem)
50 dkg liszt
10 dkg cukor
csipet só
5 tojás sárgája
2-3 ek tejföl
1 tk sütőpor
Töltelék:

tetszés szerinti gyümölcslekvár/dzsem, csoki
5 tojás fehérje
1 tk vanília kivonat
15 dkg cukor
25 dkg darált dió
A formát kikenjük zsírral.
A lisztet, sütőport, sót, cukort elkavarjuk, majd belemorzsoljuk a zsiradékot, majd a tojások sárgáját, végül annyi tejfölt, hogy nyújtható tésztát kapjunk. Lisztezett felületen kb 3-4 mm vastagságúra nyújtjuk, majd kiszaggatjuk (én kb 9,5 cm átmérőjű poharat választottam hozzá) lazán beletesszük a formába, majd tetszés szerint töltjük, én ilyeneket csináltam:
- csokisat, ami tészta rá egy kocka mogyorós töltöttt csoki, rá a töltelék
- meggyeset, ami tészta, meggydzsem, töltelék, rá (mirelit)meggyszemek
-barackosat, ami tészta, sárgabarackdzsem, töltelék

A csokisat megsülés után étcsokiba mártottam, a meggyeset étcsokival díszítettem, a barackosat fehér és étcsokival cirkalmaztam.

A dióhab elkészítése:
A szobahőmérsékletű tojásfehérjéhez tettem csipet sót, pár csepp citromlevet, majd felvertem, hozzáadtam a cukort, kemény habbá vertem, majd egy kézi habverővel belekevertem a diót és a vanília kivonatot.

Húsvétra készült ez a finomság, jól elvan elméletileg egy zárt dobozban, csak érje meg az ünnepeket. Egy adagból kb 30 kosárkára számíthatunk.

Diós-csokis golyók és tallérok

Tegnap nagylányom nem hagyott nyugton, mindenképp készíteni akart valamit. Először kakaóscsigát akart, csokival a tetején, utána már tortát akart készíteni, természetesen fondantosat. Nekem nagy kedvem nem volt egyikre sem, mivel eléggé pörgős napokat élünk(szoktatom be a kicsilányt az oviba). Végül kiegyeztünk kókuszgolyóba. Igen ám, de sem elég keksz, sem kókusz nem volt itthon, így megvariáltuk a dolgot, és azt tettünk bele amit találtunk. Fincsi lett a végeredmény, ezért lejegyzem.

Hozzávalók:

300 gr darált háztartási keksz
200 gr darált dió
3 ek kakaó
1 dl tej
125 gr vaj
150 gr cukor
1 ek vanília kivonat, vagy1 cs vaníliás cukor

a forgatáshoz tortadara, és darált dió

A kekszet, kakaót, diót szárazon elkeverjük.
A tejet forrni tesszük, miután felforrt hozzá adjuk a cukort, és a vajat, és addig kavargatjuk míg elolvad benne mindkettő, hozzá adjuk a vanília kivonatot is. A kekszes keverékhez öntjük, majd elkeverjük, míg egynemű masszát kapunk, majd gombócoljuk, és belehempergetjük darált dióba, ill. tortadarába. A tortadara nem igazán akart ráragadni, ezért elnyomtuk a gombócot, ebből lettek a tallérok, és így már rajta maradt a tortadara.

Erdélyi Raffaello szelet

Nem hiszem, hogy tudnék ezzel a sütivel újat mondani, sokan ismerik és készítik, sok helyen láttam már, én legelőször a Rámás füzetben láttam meg, és onnan is próbáltam ki. Nagyon finom süti, de nem túl kiadós, ha azt nézzük, hogy 10 tojás is benne van. Én most kicsit változtattam rajta, bár egy része véletlen volt, ugyanis a felső részhez egyszerűen a kakaót elfelejtettem kimérni, de így is elég sötét lett a diótól, az izében kakaó nélkül meg méginkább a Raffaellora hasonlít, szóval ezután lehet akarattal fogom kihagyni, és kipróbálom majd dió helyett mandulával, úgy még Raffaellosabb lenne. Mivel kakaót kifelejtettem belőle tartottam tőle, hogy a végeredmény túl édes lesz, így a krémbe kicsit csökkentettem a cukor mennyiségén.

Hozzávalók:

a fehér laphoz:
5 tojásfehérje
15 dgk cukor
15 dkg kókuszreszelék
2 ek rétesliszt
fél csomag sütőpor

a barna laphoz:
5 tojásfehérje
15 dkg cukor
15 dkg darált dió
2 ek rétesliszt
fél csomag sütőpor

a krémhez:
10 tojássárgája
17 dkg cukor (20 dkg helyett, elég lenne 15 is)
1 ek vanília kivonat, vagy 1 cs vaníliáscukor
1 csomag vaníliás pudingpor
3 dl tej
25 dkg margarin

díszítéshez:
kókuszreszelék

Mindkét lap esetében a tojásfehérjét csipet sóval felverjük, majd hozzá adjuk a cukort, kemény habbá verjük. A kókuszreszeléket (ill. diót) a lisztel és a sütőporral elkavarjuk, majd a kemény habhoz keverjük egy kézi habverő segítségével. Egy kb. 35x28-as tepsit kibélelünk papírral, majd elegyengetjük benne a tésztát, majd 175 fokon sütjük, míg szép szint kap.

A tojások sárgáját a cukorral fehéredésig kavarjuk, majd hozzáadjuk a vaníliát a pudingot, jól elkavarjuk, majd a tejet is hozzáadjuk, és folytonos kavargatás közben sűrű péppé főzzük, majd lehűtjük. A puha margarint kihabosítjuk, majd hozzá adjuk a lehűlt pépet, és jól kidolgozzuk vele is.

A kókuszos lapot tesszük alulra, rá a krém fele, majd rá a diós lap, rá a maradék krém, kókuszreszelékkel megszórjuk. Hűtőbe tesszük, hogy összeérjen, majd tetszés szerint vágjuk. Én most egészen apró falatkákká vágtam, kb 2,5x2,5 cm-re.

Diós kocka

Van egy süti, az isteni szelet, még osztálytársnőmtől kaptam a recit a gimiben. Egy tojásárgás piskóta féle, rajta diókrém, a tetején meg a tojásfehérje habja, finom süti, de én leginkább a krémet szerettem belőle. Ezért a krémet megtartottam (használom tortákhoz is, csak olyankor teszek bele egy kis rumot is), lapnál vizes piskótára váltottam, és nem tojáshabot, hanem tejszínt tettem a tetejére. Ilyen összeállításban férjem egyik kedvenc süteménye lett. Most ez ovis farsangra készült. 

Hozzávalók egy nagytepsihez (én a kihúzhatós sütőkeretemet használtam, jól működött):

Piskótához: 5 tojás 5 ek víz 10 ek liszt 1 kk sütőpor 10 ek cukor csipet só, pár csepp citromlé

Krémhez: 2,5 dl tej 2,5 ek liszt 180 gr porcukor

200 gr vaj 150 gr darált dió 

Tetejére: 5 dl tejszín 2 ek porcukor 

A piskótát elkészítjük ÍGY, majd egy nagytepsiben megsütjük. A lisztet egy vastag aljú edénybe tesszük, kis tejet öntünk rá, csomómentesre kavarjuk, majd felöntjük a többi tejjel. Állandó kavargatás mellett sűrű péppé főzzük. Majd hűtőfürdőbe téve, néha belekavarva lehűtjük. Közben a lágy margarint a porcukorral habosra kavarjuk, majd hozzáadjuk a kihűlt pépet, ezzel is jól eldolgozzuk, majd hozzáadjuk a darált diót és az egészet jól kihabosítjuk. A kész krémet a kihűlt piskótára kenjük. A hideg tejszínt a porcukorral felverjük, majd rákenjük a sütire, tetejét most tortadarával szórtam meg, de van mikor fél diódarabokat teszek mindegyik szelet tetejére, aminek a felét csokiba mártom, mint ITT, ez sokkal mutatósabb, de most idő hiányában nem csináltam meg.

Marcipánnal töltött kekszek

Nagyobbik lányomra rátört a süthetnék, és a receptes könyvéből (Nagy sütiskönyv gyerekeknek , Fiona Patchett, Szalay kiadótól) kiválasztotta többek között ezt a kekszecskét (amúgy abban csokis marcipánszivekként szerepel), már nem első alkalommal, marcipán hiányában mindig lebeszéltem róla. Kár volt, a keksz nagyon finom, eddigi legjobb ebből a könyvből, igaz nem egy olcsó darab, de néha megengedhető. Én dióból készítettem hozzá marcipánt, ezzel nagyon finom, de aki szereti a normál mandula marcipánt használhatja azt nyugodtan. Kicsit változtattam a recepten, mert nekünk normál adag kakaóval túl erős lett volna, nekünk így lett jó, férjemnek még így is kakaós, így az ő kedvéért kakaómentes is készült. Dupla adagot készítettem (a kakaósból), azt írom le, de még ez sem nagy szóval lehet nyúgodtna ennyivel csinálni.

Hozzávalók:
225 gr liszt
1 tk sütőpor
csipet só
25 gr kakaópor (ezt lehet emelni 50 gr-ra, a lisztből számoljuk akkor le)
150 gr vaj
100 gr porcukor
1/2 rúd vanília (ez nem kötelező, én csak pluszként tettem hozzá)
4 tojássárgája (ezt amúgy elnéztem, elég lett volna a recept szerint 2, de így 4 tojássárgával nagyon finom lett, szóval lehet ezután is így csinálom)
kb 120 gr marcipán

A sütőporral, kakaóval átszitált lisztet a szobahőmérsékletű vajjal morzsoljuk el, készítsünk a közepébe egy lyukat, tegyük bele a porcukort (én a kakaóshoz kristálycurot tettem, úgy is ugyanolyan jó lett) és a tojássárgákat, a vaníliarúd kikapart belsejét, sót, majd dolgozzuk jól össze az egészet határozott mozdulatokkal. Csomagoljuk fóliába majd tegyük a hűtőbe 15-30 percre dermedni.
Nyújtsuk ki (kb 3 mm-re), szaggassunk belőle tetszőleges formákat, egy kisebb szaggatóval szaggassunk a közepére a marcipánból is( a szélét biztonság kedvéért én körbevizeztem egy ecsettel) majd fedjük egy másik tésztadarabbal, nyomkodjuk össze a széleket.

Sütőpapírral ellátott tepsire tegyük, süssük 175 fokon.

A simához értelemszerűen nem tettem kakaót, helyette lisztet tettem, és hirtelen felindulásból reszeltem még hozzá egy citrom reszelt héját, hát ezt elhagyhattam volna, szerintem finomabb lett volna citromhéj nélkül, de én szinte semmibe nem szeretem a citromhéj ízét, szóval aki szereti tehet bele, ha szeretne. A citromos kicsit édes így, lehetne a cukrot csökkenteni benne.
A kekszeket meg lehetne szórni kakaóval és porcukorral, én ezt elhagytam, mert fölöslegesnek tartom.

Oylan 28 kekszre számíthatunk, de ez függ attól, hogy milyen vastagságúra nyújtsuk, mekkora a szaggatónk, a gyerekek nem-e eszik a készítés közben a tésztát (mert a kicsi lányom szerintem megevett kb 1,5 keksznyit) stb.

Diómarcipán házilag

Hogy miért dió? Mert a mandulából készültet nem igazán szeretjük, akkor meg minek. Bármennyire trendi is használni nem fogok rá költeni, elsősorban a családom ízlését veszem figyelembe ilyen téren is. Ezért használok a torták dekorálására inkább fondantot, mert a marcipánra sajnálom a pénzt, és ha egyiket sem igazán esszük meg (kivétel a kakaóval vagy a kávéval színezettet), akkor a jóval olcsóbbat, emellett jobban formálhatót választom.
Szóval körülnéztem, hogy hogyan is kell marcipánt készíteni, sok információt találtam Receptgyűjtőnél, onnan az első fajtát vettem alapul, ez volt a legszimpatikusabb, és a mandulát dióra cseréltem benne.

Hozzávalók:
200 gr dió (tisztítva)
200 gr porcukor
50 ml víz

Nekem szárítás után a dióm csak 167 gr volt, így 167 gr cukort használtam és 42 ml vizet.

A diót 2-3 percig főzzük, majd lehúzzuk róla a héját. Hát ezt a mozzanatot csak nyugodt lelkiállapotban ajánlom mindenkinek, ennek hiányában hozzá se fogjunk. A manduláról elméletileg szépen lenyomható a héj, ez dió esetében kicsit nehézkesebb, de megoldható. A felső képen a már héjától megfosztott dió látható. Én a diót több részletben főztem meg, és így ajánlom mindenkinek, mert azt tapasztaltam, hogy minél jobban hűl annál nehezebb tisztítani. A másik trükk meg amit bevethetünk, hogy a forró, leszűrt diót fedjük le egy frissentartó fóliával, majd alóla szedegessük ki, így nem szárad meg a héja az utolsó daraboknak sem.
Ez a mozzanat a legmacerásabb az egésznek az elkészítésében.
Ezután szárítsuk egy napot, vagy tegyük langyos sütőbe (kb 35-40 fok) pár órára, míg megnem szárad.


Miután megszáradt a dió daráljuk le, én fele adag cukorral együtt daráltam le, törekedni kell rá, hogy minél finomabb legyen, ilyen lett:

A cukor másik részéből a vízzel főzzünk szirupot, én miután letisztult a folyadék még kb 2 percet főztem. Ezután várni kellene vele míg kicsit hűl, de én beleöntöttem még fóron, mert a porcukort én daráltam hozzá, és még kicsit szemcsés volt, szerettem volna ha minél jobban feloldja a forró szirup a szemcséket. Kanállal jól elkevertem.
Hűlni tettem, majd mikor szobahőre hűlt begyúrtam mint egy tésztát.

Ezután fóliába csomagolva betettem a hűtőbe.
Egyszeres(a cukor súlya megeggyeszik a dió súlyával) diómarcipánt készítettem, mert reményeim szerint tölteléke lesz egy kekszfélének, de lehet ebből is kétszerest(kétszer annyi cukor), háromszorost(háromszor annyi cukor) is készíteni, gondolom ez esetekben a folyadék mennyiségén is növelni kell valamennyit, de erről nem olvastam sehol információt.

Reszelt süti

Ez egy amolyan mamás sütiféle, nálunk mindenki szereti. Van, hogy mákkal készítem, olyankor nem teszek bele kakaót, hanem fahéjjal és citromhéjjal fűszerezem, úgy is finom, de az eredeti recept dióra szól.

Hozzávalók a tésztához:
40 dkg liszt
15 dkg cukor
15 dkg zsír
3 tojássárga
1/2 cs sütőpor
csipet só
+ annyi tej, hogy összeálljon a tészta

A lisztet a sütőporral elkeverjük, majd elmorzsoljuk benne a zsírt, csinálunk a közepébe egy lyukat, oda tesszük a cukort, tojássárgákat, sót kicsi tejet, majd összedolgozzuk az egészet. Hűtőbe tesszük.

A töltelékhez:
20 dkg darált dió
15 dkg cukor
1 ek kakaó
5 tojásfehérje
1 citrom reszelt héja (én ezt nem szoktam beletenni, de ízlés kérdése)

+baracklekvár

A tojsáfehérjét csipet sóval, pár csepp citromlével felverjük, hozzáadjuk a cukort, kemény habbá verjük, majd beleforgatjuk a dióval elkevert kakaót.
A tésztát kivesszük a hűtőből, ketté osztjuk egy nagyobb meg egy kisebb részre. A tepsit (kb 33x 26-os) kizsírozzuk, kilisztezzük, majd a nagyobbik tészta darabot belereszeljük, kezünkkel össze nyomkodjuk úgy, hogy ne legyen rés sehol. Megkenjük baracklekvárral, ráhalmozzuk a tölteléket, majd ráreszeljük a maradék tésztát. Közepes tűznél sütjük (nálam ez 175 fok) míg szép aranybarna nem lesz. Langyosan szeletelhetjük.

Könnyű elkészíteni, nagyon omlós, finom süti.

Beigli

Tegnap nálam is elkészült a beigli. Nem vagyok rutinos beiglisütő, most csinálok másodjára életemben, tavaly csináltam először. Tavaly is ugyanez a recept szerint, mindkét alkalommal gyönyörűen márványos lett, de kirepedt, és mindkét alkalommal megbocsájtottam neki, mert nagyon finom szerintünk.
A recept E.Margit oldalán itt található, most idő szűkében nem írom ide be, úgyis mindent a leírtak szerint csináltam. A töltelék fűszerezését csináltam kicsit másképp, a mákosba a citromhéj mellett került kb 1/3 kk szegfűszeg, a diósba csak őrölt gyömbér került, 1 kk-al. Egyikbe sem tettem mazsolát.

Ökörszem

Chef Vikinél láttam meg nemrég ezt a sütit. Az angyalszem sikere után ezt is elkészítettem, a tésztája porhanyósabb, jobb az állaga, úgy hogy a reci marad, fog még nálunk szerepelni.

Hozzávalók:
35 dkg liszt
14 dkg porcukor
14 dkg darált dió
28 dkg margarin

lekvár ízlés szerint (nálunk ebbe barack ment)

A cukort ás a szobahőmérsékletű margarint kihabosítjuk, hozzá adjuk a lisztet és a diót, összegyúrjuk. Kb 2 órára hűtőbe tesszük. Diónyi halmokat gömbölygetünk belőle, sütőpapírral ellátott tepsire tesszük, majd egy vastag fakanál vagy egy kis nyújtófa végével lyukakat nyomunk bele. A nyújtófa végét vizezzük, mert ragad. Ezt is lehet jó mélyen, mert sokat nő felfele. 200 fokon sütjük míg szép színe nem lesz.
Miközben sül a lekvárt forraljuk fel, majd a forró sütikbe kanalazzuk a forró lekvárt. Hagyjuk, hogy szikkadjon. Ezt is betettem a végén a langyos sütőbe, hogy hamarabb szikkadjon.

Sárgabarackos-diómorzsás sütemény

Ez a süti egy tartalmas húsgombócleves mellé készült, így a másodiktól most eltekintettünk.
Az alapja a már megszokott kevertsütim, amit tortalapnak s használok, de most tettem bele graham lisztet is, és a tej jó részét savóval helyettesítettem. Igazából nem új fajta ez nálunk, gyakran készítem, csak még nem került feljegyzésre.

Hozzávalók:
35 dkg liszt (ebből most 10 dkg graham volt)
1 szitált sütőpor
4 tojás
1,5 dl olaj
1,5 dl tej (ebből 1 dl tejsavó volt) (lehet joghurttal is készíteni, ebben az esetben kb. 170 ml joghurtot tegyünk)
20 dkg cukor+ 8 dkg a habba
1 vaníliarúd kikapart belseje(vagy 1 cs vaníliás cukor)

50 dkg sárgabarack (fagyasztottat használtam, kiengedve lecsepegtetve)

a diós morzsához:
150 gr darált dió
100 gr cukor
100 gr szobahőmérsékletű margarin
75 gr liszt (ebből 40 g graham volt)
Lehet bele tenni kb 1 kk őrölt gyömbért, most ezt kihagytam, mert a vanília ízét akartam érezni, mert örülök, hogy megérkezett végre Szepykétől a vaníliám.

A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét csipet sóval, pár csepp citromlével felverjük, majd hozzá adjuk a 80 gr cukrot, jó kemény habot verünk.
A tejet, lisztet, cukort, tojássárgát, vaníliát elkeverjük, majd hozzáadjuk a lisztben elkevert sütőport, majd ezzel jól kidolgozzuk, legalább 2-3 percet keverjük mixerrel. Hozzákeverjük óvatosan a tojásfehérjét, majd sütőpapírral ellátott tepsibe tesszük, elegyengetjük.
Tetejére rátesszük a barackokat, majd mixerrel a morzsa hozzávalóit elkeverjük, majd egyenletesen rászórjuk a tetejére.
175 fokon sütjük.

A graham liszt miatt a morzsa most még porhanyósabb, ropogósabb, következő alkalommal megpróbálom csak graham lisztel készíteni a morzsát.
A tejsavó is nagyon jót tett a süti állagának, de használhatunk joghurtot, kefirt is, azok is nagyon jót tesznek neki.

Diós koszorú (darálóskeksz)

Ilyen kekszeket tavaly unokatesóméknál ettünk karácsonykor, ezért nekem ez karácsonyi hangulatú keksz marad, szerintem örökre. Ettől függetlenül máskor is készíthető természetesen.
Mondta, hogy netről nézte le a receptet, ezért én is rákerestem most, meg is találtam a Mindmegette oldalán.
Ez is ajándékba készült, holnap visszük a nyagymamának a puszedli és porlós kifli társaságában.
Gyors, olcsó kekszféle (na jó, ez attól függ ki milyen áron jut a dióhoz)

Hozzávalók:
60 dkg liszt
1 cs sütőpor
20 dkg zsír
20 dkg porcukor
20 dkg darált dió
1 cirtom leve (nekem kicsi volt a citromom)
kicsi víz (10 ek ment bele, de ez függ a citromlé mennyiségétől)

A lisztet a zsírral és a sütőporral elmorzsoljuk, majd hozzáadjuk a a dióban elkevert cukort, egy lyukat csinálunk a keverék közepébe, ebbe öntjük a citromlevet és a vizet (vízből keveset tegyünk, majd pótolgassuk, míg nem lesz jó a massza, begyúrjuk.
Ezután én hűtőbe tettem, de ezt nem kell mindenképp, nálam úgy jött ki a lépés, majd darálón ledaráljuk(előtte illesszük fel a kekszformázó részt ha van:))), kb 10 cm csíkokat darálunk, levágjuk, majd kör alakba tesszük le a sütőpapírral ellátott tepsikre, a végeket illesszük egymáshoz.
180 fokon sütjük, míg szép szint nem kap.
Kihűlés után forgassuk bele vaníliás porcukorral, de ez nem kötelező, én úgy éreztem, hogy elég édes így is, ezért csak a felét porcukorztam meg.

Jól záródó fémdobozban sokáig ropogós, omlós marad reményeim szerint.

Mindez nehezen jött volna létre, ha nincs Egycsipet, akitől ingyen és bérmentve kaptam darálós kekszhez való formát, köszönöm szépen Egycsipet!!!!!

Akinek nincs darálós keksz formázója (és Egycsipet sem küld neki :D), és mindenképp meg akarja csinálni, az vegyen kb egy nagyobb diónyit a tésztából, majd sodorja ki, így illesz össze, szerintem így is szép, csináltam pár darabot abból a tésztából ami benne maradt a darálóba.

Diós pálcácskák VKF-re

Ezzel a kinézetre egyszerű(mondhatni csúnyácska), de annál finomabb édességgel neveznék a Chef Viki által meghirdetett VKF fordulóra.
A recit még tinikoromban írtam ki unokatesóméknál egy román recepteskönyvből, hogy melyikből azt nem tudom, arra emlékszem, hogy nem voltak benne képek. Sokáig csak nézegettem, házasságunk első évében elkészítettem, finom volt nagyon, erre emlékeztem, de sok-sok dió kell hozzá, ezért nem csináltam meg újból, mostanáig, szerintem dió ide vagy oda ezután sokszor elkészítem, mert nagyon finom. Aki szereti a grillázst vagy a diós dolgokat annak ajánlom figyelmébe, mert sülés közben kap egy kis karamelles ízt, emiatt kicsit a grillázsra emlékeztet, de szerintem jobb, mert nem olyan édes, és nem olyan kemény, hanem ropogós, omlós finomság. Dupla adagot készítettem, mert ajándékba készült jó része, de saját magunkat sem hagyhattam nélküle, a dupla adag sem túl sok, így azt írom le, jól záródó dobozba biztos sokáig eláll, ha hagyjuk....

Hozzávalók:
500 gr dió
2 tojás
300 gr porcukor
100 gr liszt

+1 tojásfehérje és durvára vágott dió a tetejére

A diót ledaráljuk. A tojást a porcukorral fehéredésig habosítjuk, majd hozzá adjuk a dióban lekevert lisztet, jól eldolgozzuk, gyúrjuk, majd alaposan lisztezett felületen kb3 mm vékonyra nyújtjuk, lényegében ez a legnehezebb rész, mert ragad, nehezen emelgethető, tehát az utána lisztezés nehezen megoldható, a közepe nekem is rendesen leragadt, de mikor vettem fel a pálcácskákat akkor a leragadtak alá egy késel alányúltam, majd végig húztam alatta a kést, így már nem okoz gondot a felvevése. A tojsáfehérjét csipet sóval kicsit felverjük, majd elkenjük a tésztán, megszórjuk darabos dióval, jól megnyomkodjuk, hogy biztosan bele ragadjon, majd deremeccővel felvágjuk, kb 15x1 cm csíkokra(vagy ahogy tetszik nekünk), óvatosan felszedegetjük a pálcácskákat, sütőpapiros tepsire tesszük.
180 fokon sütjük, míg szép mogyoróbarna(mint a fenti képen) színe nem lesz, ettől hamarabb nem érdemes kivenni, mert, akkor nem lesz ropogós, de tovább se hagyjuk, mert akkor megég. Lehet sűrűn nézegetni, nem lesz semmi baja. Mikor kivesszük fóron még kicsit rágósnak hat, de ahogy kihűl nagyon kellemesen ropogós pálcácskát kapunk, tömény diós ízzel.

Amit még ajándéknak adnék, és már felkerült a blogomba:

Ólomüveg süti

Mézes puszedli, habosan

Mézes puszedli, csokisan

Diós koszorú

Sütőtökös-csokis keksz

Zabpelyhes-almás keksz

Rozsos-magvas pálcácskák (lehet csak finomlisztel is készíteni)

Frissen készítve:

Nugátos szőlő

Házi krémsajtos, epres mini tortácskák (más gyümölcs is lehet)

Nugát, házilag készítve

Ennek az alapreceptnek a leírását a Csokoládéimádók klugja című blogban találtam, érdemes körülnézni ott, nyálcsorgató recepteket lehet találni.

Én a nugátot dióból készítettem, mert az volt most itthon, de amúgy is jobban szeretjük a diót mint a mandulát vagy a mogyorót, bár szerintem biztos, hogy mogyoróval is ki fogom próbálni.

A recept roppant egyszerű, 1 rész diót megpirítunk (én most ezt nem tettem meg, mert nem bonbonhoz akarom felhasználni ezt az adagot, így is jó lett szerintem), majd finomra daráljuk, mondjuk egy kávédarálón. Összekeverjük 1 rész szitált porcukorral. 1 rész csokit felolvasztunk, majd a diós cukros keverékkel addig gyúrjuk míg összeáll az egész (nem volt kb 2-3 percnél több) .

Nálam most az egy rész 100 gr volt.

Bevallom nem ettem még soha nugátot csak úgy, csak nugátos csokiba, ahhoz az állaga nem hasonlít annyira, mert ez sokkal szemcsésebb, de gondolom, hogy abban nem csak ez a "nyers" massza van töltelékként, és biztos hogy a nugát alapanyagait is sokkal finomabbra őrlik mint én házilag. De a végeredmény íze finom, bár nekem kicsit édes. Sokoldalúan felhasználható, a fent említett blogban sok-sok bonbonos ötletben is szerepel, érdemes megnézni őket, karácsonyi ajándékot is készíthetünk belőlük.

Almás-diós muffin

Elég sok almát kaptunk mostanában, romlottak is, ezért gondoltam valami almásra. Persze tudom, hogy leginkább egy almás pitében tudtam volna sok-sok almát eltüntetni, de azt leginkább csak én eszem, ezért ritkán készítem, de ezt nálunk mindenki szívesen eszi.
Nagyon gyors, nagyon könnyű megcsinálni, és finom másnap is.

Száraz hozzávalók:
350 gr finomliszt
0,75 tk szódabikarbóna
két nagyobb csipet só
fahéj ízlés szerint (nálunk ez jó 1,5 tk )
1 cs vaníliáscukor
150 ml cukor (most nádcukrot tettem bele, nagyon finom volt hozzá)

Folyékony hozzávalók:
1 tojás
1 tojásnyi kefir vagy joghurt
100 ml olaj

Ezen kívül:
100 ml vágott dió (de lehet akár duplája is)
300 ml reszelt alma

A száraz hozzávalókat összekeverjük, a folyékonyakat is jól elkeverjük. A diót durvára vágjuk, az almát durva reszelőn lereszeljük.
A lisztes keverék közepébe csinálunk egy lyukat, beleöntjük a többi hozzávalót, majd elkeverjük laza mozdulatokkal, nem kell törekedni arra, hogy csomómentesre kavarjuk, sőt úgy a jó, ha még kis lisztcsomók is maradnak benne.
Egy 12 -es muffinforma oldalát kizsírozunk, teszünk bele papírkapszlikat, elosztjuk benne a keveréket. 180 fokos sütőbe toljuk, kb 25 percig sütjük, mindenképpen végezzünk tűpróbát.

Ui: Szoktam két adagot is készíteni, akkor tepsibe teszem, majd miután legalább langyosra hült kockázom, úgy is nagyon jó.

Kakaós és diós csiga

A gyerekek már napok óta nyüstölnek a kakaós csigáért. Beígértem nekik ma estére, de végül is már tegnap megcsináltam, mert ma délután strandra szerettünk volna menni. A lehűlés miatt persze elmaradt, de ezt tegnap ugye pontosan nem lehetett tudni, így tegnap az amúgy is meleg konyhában csináltam meg. Viszont meg lettem dicsérve, még nővérem fia is (aki még mindig itt van) elismerte hogy finom, ilyen finomat még nem evett.
Most az egyik bevált briós (Desszert.eu- n találtam)recept alapján készítettem a csiga tésztáját. Szeretem ezt a receptet, mert kevés tojás kell bele, viszonylag kevés cukor, mégis számomra finom péksüti lesz belőle, foszlós, másnap is élvezhető. A brióst fahéjasra szoktam készíteni.

Hozzávalók:
500 gr finomliszt
50 gr cukor
50 gr olaj
200 gr tej
6 gr só
1 tojás
1 cs vaníliáscukor
30 gr élesztő

Tölteléknek
kakaós cukor ízlés szerint
diós cukor ízlés szerint

Leönteni
1,5 dl tejben elkavarva 1,5 ek cukor

A kenyérsütő üstjébe tesszük a tejet, olajat, sót, tojást, rá a liszttel elkavart cukor, vaníliáscukrot, élesztőt. A tészta(dought) programon bedagasztatjuk. Én bent szoktam hagyni kelni az üstben, viszont a gépet az áramforrásból kihúzom.
30 perc után(nem kell duplájára kelljen) lisztes felületre borítjuk.
Kb fél centis vastagságú téglalapot nyújtunk belőle.Képzeletben elosztom függőlegesen ketté, egyik felét diós töltelékkel szórtam meg, másik részét kakaós töltelékkel (így lesz diós és kakaós csigánk is). A tőlem legtávolabb eső részen hagytam kb két cm-is csíkot töltelék nélkül. Elkezdem felfele tekerni a hozzám legközelebb eső végénél akár a bejglit, mikor már a vége felé érek, akkor a töltelék nélküli részt lekenem egy kis vízzel, így jobban ragad a vége és kelés és sülés közben nem nyílik szét.
Ezután kb 1,5-2 cm szeleteket vágunk (nekem 20 jött ki) majd sütőpapírral ellátott tepsire helyezzük. Én most két tepsire tettem, mert kislányomnak az volt a kívánsága,hogy szép kerek csigák legyenek.
Kelesztjük még a tepsin, majd 175 fokos sütőbe toljuk. Mikor már majdnem kész akkor a forró cukros tejjel megöntözzük, majd készre sütjük. Kb 20-25 percig sütjük összesen.

Fűszeres, fokhagymás, diós tészta

Ma úgy gondoltam, hogy töltött zsömlét veszek ki a fagyóból, de elfelejtettem. A család részére épp tésztát készültem főzni husi(az már megvolt) mellé, így gondoltam csinálok valami gyors öntetfélét a tésztára saját részre. Nem sokféle földség volt most éppen itthon, így rövid gondolkodás után fokhagyma mellett döntöttem. Ekkor már odatettem a vizet főni a tésztának, és gyorsan kellett cselekedjek. Azt tudtam, hogy a fokhagymát héjában akarom megsütni (láttam valahol a napokba, de nem tudom, hogy hol, ha valaki tudja, akkor kérem szóljon), de tovább tanácstalan voltam. Gyorsan felmentem a Mindmegette oldalára, és keresgélni kezdtem a szénhidrátnapos recik közt, ezt találtam. Ehhez kellett volna friss gyömbér, nekem az nem volt, de kiindulási pontnak ez pont elég volt.

Hozzávalók:
1 egész fej fokhagyma
2 ek szójaszósz
1 ek worcester szósz
1 csapott kk őrölt gyömbér
1 csapott kk őrölt koriandermag
1 k méz
2 ek napraforgóolaj
2 ek mogyoróolaj
2 dió bele

A fokhagymáról a külső réteg héjat levettem, a gerezdeket szétszedtem, ezekről már nem vettem le a héjat, a mogyoró és napraforgóolaj keverékén enyhe tűzön barnásra sütöttem. Miután megsült nagyon könnyen levehető a héj róla, szinte kipotyog belőle. Ha lenne elfeketedett rész a fokhagymán azt vágjuk le.

A megpucolt fokhagymát kisebb darabokra vágtam.

Ezután visszatettem az olajba, ráöntöttem a szójaszószt és a worchester szószt, a mézet és a fűszereket, összeforraltam, kicsit besűrítettem. Ilyen lett.

Szedtem magamnak egy adag tésztát, ízlés szerinti fűszeres "fokhagymaszószt" tettem rá, és megszórtam a vagdalt dióval, amit szintén kicsi olajon átpirítottam.

Nagyon nagyon finom lett az ebédem, a fokhagymának nagyon jó az íze így. Szerintem jó lehet ez a szósz húsok ízesítésére is, majd kísérletezgetek vele.

Ez az adag kb 3 étkezésre elég ahogy nézem, de ez természetesen attól függ kinek mennyi az egy adag tészta, és mennyire sósan eszik. Szerintem eláll a hűtőben több napig is.

A szósz keresgéléssel együtt meglett mire a tészta megfőtt, gyors és finom, kell ennél több?

Cukkinis sütemény

Tegnap kaptam két szép cukkinit, egy patisszont és egy jó adag zöldbabot.

A patisszont kirántottam estére, az egyik cukkiniből készült ez a süti, a zöldbabbal még nem tudom mit csinálok, de valószínű, hogy csak lefagyasztom most.

Ezt a sütit még tavaly találtam Fűszeres Eszter blogján, el is készítettem kétszer is, de férjem egyik alkalommal sem evett belőle, mert nem itthon dolgozott akkor. Már vártam hogy újból megcsináljam, kíváncsi voltam a reakcióra. Ízlett neki, a cukkinit nem is vette volna észre, ha nem látja hogy beleteszem. Volt egy másik kis tesztelőm is, nővérem nagyfia, ő távolról sem szereti a tökféléket látni, ezért mikor kérdezte hogy mit sütök, akkor mondtam, hogy egy diós-csokis sütit, már nagyon várta hogy meglegyen, mind körülöttem sündörgött, és megelégedéssel nyugtázta, hogy ez nagyon finom.

Most csak nagyvonalakban követtem Eszter receptjét, alakítgattam a receptet saját ízlésünkhöz és az itthoni hozzávalókhoz mérten.

Hozzávalók:

2 bögre finomliszt (1 bögre=250 ml)

1 bögre graham liszt

3 bögre reszelt cukkini (ez kb egy 400 gr-os cukkini)

3 csapott ek kakaó

1 cs sütőpor

2 csipet szódabikarbóna

1/2 kk só

2 tk fahéj

125 ml olaj

450 ml cukor

3 tojás

100 ml joghurt

50 ml tej

1 bögre durvára darált dió, lehet vagdalni is

100 gr étcsoki kockázva

0,5 dl rum

Előveszünk egy nagy keverőtálat, beleteszünk minden por alakú hozzávalót, összekeverjük, majd hozzátesszük az összes többi hozzávalót, elkavarjuk csak egy kanállal, vagy fakanálla.

Közben a sütőt 175 fokra melegítjük. Egy tepsit (nekem 31x 33,5-os a tepsim belső mérete) sütőpapírral látunk el, beleöntjük a masszát, betesszük a forró sütőbe és kb 40 percig sütjük.

Bármilyen formában megsüthető szerintem, akár muffin formában is.

Ez az alapja a következő muffinoknak is:

Csokis-túrós muffin

Cukkinis muffin kókusztöltelékkel

UI: az többszöri sütés folyamán módosítottam az arányokon, több tk. liszt kerül bele, kevesebb cukor, rumot elhagytam, és az egészet gramra átszámoltam.
Ezenkívül a tél folyamán arra is rájöttem, hogy tökéletesen működik fagyasztott, lereszelt tökkel is, de a felengedett levet is fel kell használni hozzá.

A mostanában használt arányok ezek:

180g finomliszt
140 g zabpehelyliszt
100 g Graham-liszt
3 evőkanál keserű kakaó
1 csomag sütőpor
2 csipet szódabikarbóna
1 csipet só
2 kiskanál fahéj
320 g (barna) cukor
120 g dió
100 g étcsoki
400 g reszelt cukkini
1,2 dl olaj
2 dl kefir (vagy joghurt)
1 dl tej
2 tojás

Királyfi

Szénhidrátnap van és én valami krémes sütit kívántam, igaz inkább túrósat sok gyümivel (nem is tudom ilyet lehet-e enni a diéta alatt), de megint kaptam egy jó adag meggyet, így inkább a királyfi mellett döntöttem.

Ez az egyik kedvenc sütim, krémes, de a krém szinte elveszik a piskóták között, de közben megkoronázza az ízét.

Ennek a sütinek a receptjét még kollégista koromba szereztem, egy kedves barátnőm hozott ilyen sütit, én pedig addig nyüstöltem amíg el nem hozta nekem a receptjét is.

Sokat gondolkodtam a nevén, és arra jutottam, hogy azért hívhatják így, mert eredeti recept alapján ez egy nagyon magas süti, kimagaslik a többi süti közül, mivel eredetileg a kakaós piskóta nem 5 tojásból készül, hanem 10-ből , így a kakaós rész a képen látottnak a duplája. Én feleztem ezt az adagot, hogy átharapható sütit kapjak, amúgy is a lényeg benne a diós-meggyes lap, legalább is számomra.

Hozzávalók:

Kakaós piskótához:
5 tojás
5 ek víz
10 csapott ek cukor
8,5 ek liszt
1,5 ek kakaó
1/2 cs sütőpor

Diós-meggyes laphoz:
6 tojásfehérje
13 csapott ek cukor
1 csésze vagdalt megy(halmosan, én a cukorral eltett meggyet szeretem hozzá a legjobban használni)
1 csésze vagdalt dió (halmosan)
1 csésze liszt (szűkön)
1 cs vaníliáscukor
1/2 cs sütőpor

Krémhez:
6 tojássárgája
1 egész tojás
10 csapott ek cukor
25 dkg vaj vagy margarin (eredeti recept szerint 30 dkg)

A máz
kb 130 gr tortabevonó
kb 2 ek olaj

A kakaós piskótához a tojásokat szétválasztjuk,, a cukrot kimérjük, a lisztet, sütőport, kakaót összeszitáljuk. A fehérjét és a vizet egy pár csepp citromlével és egy csipett sóval felverjük, mikor már kemény akkor hozzáadjuk a cukrot, kemény habot verünk belőle.
Majd a mixer fokozatát a legkisebbre állítjuk, hozzákeverjük a sárgákat is.
Ezután már csak óvatosan, a mixer nélkül, keverjük bele a kakaós sütőporos liszt keverékét.
Én 175 fokos sütőbe teszem, 15 perc után lejjebb veszem a hőfokot kb 150-re, majd tűpróbáig sütöm.

A diós-meggyes laphoz a tojásfehérjét pár csepp citromlével és egy csipet sóval felverjük, majd hozzáadjuk a cukrot.
Aztán belekeverjük a sütőporos liszt keverékét, a meggyet és a diót.
Ezt is 175 fokon kezdem sütni, majd 15 perc után kb 150 fokon sütöm tovább míg barnás-rósaszínes lesz a teteje, vagy tűpróbáig.

A krémhez a tojás sárgákat elkeverjük az egész tojással és a cukorral, majd egy vastag aljú edénybe folytonos keverés mellett sűrű péppé főzzük (ezt lehet gőz fölött is, de úgy nagyon lassú). Nem baj ha kicsit csomósodik, nagyon szépen elkeveredik majd a vajjal.

UI: Legújabban a tojást kihabosítom a cukorral (sima is lehet, nem kell porcukor), eztán vízgőz fölött addig melegítem, míg az ujjamnak kellemetlenül nem lesz meleg a hab.

Én lehűteni úgy szoktam, hogy hideg vízbe teszem az edényt, és néha belekavarva lehűtöm, így nem bőrösödik be a teteje.
Mikor kihűlt akkor a szobahőmérsékletű vajjal habosra kavarjuk, majd megtöltjük vele a sütit.

A kakaós piskóta kerül alulra, rá a krém egyik része, majd rá a diós-meggyes lap, rá a krém másik része. Ekkor betesszük hűtőbe, megvárjuk, hogy megdermedjen a krém, utána bevonjuk csokival.

A csoki felolvasztásával sem szoktam vacakolni, a csokit feltördelem, ráöntöm az olajat, elkezdem melegíteni, időnként leveszem a tűzről, nem hagyom hogy túlmelegedjen, közbe folyamatosan kavargatom míg elolvad a csoki. Nem ég meg, sokkal gyorsabb mintha vízgőz fölött melegítgetnénk.

A csésze amit használok 330 ml színültig tele töltve, a egyet és a diót halmosan mérem bele, a lisztel nem töltöm meg teljesen, hagyok kb egy ujjnyit szabadon.A tepsi mérete amibe készítem az 42X32 centis.