Csokoládés pöffeteg

Sok receptet találni neten, én a Moháét választottam. Nagyon finom lett. Nem változtattam rajta, úgy jó ahogy van.

Hozzávalók:

100 g étcsokoládé
50 g vaj
1 tojás
50 g cukor
1 teáskanál vaníliakivonat /vagy 1 evőkanál vaníliás cukor
1 evőkanál tej
1 evőkanál rum vagy amarettó likőr (én dió likőrt tettem bele)
1 kávéskanál nescafé
1 kávéskanál őrölt fahéj
150 g liszt
1 púpozott evőkanál kakaópor
1 teáskanál sütőpor
hempergetéshez: porcukor


A csokit a vajjal felolvasztjuk.

A tojást a cukorral, csipet sóval kihabosítjuk, majd hozzáadjuk a likőrt, tejet, fahéjat, kávét, vaníliát, majd elkeverjük benne a csokis keveréket is.

A lisztet a kakaóval, sütőporral rászitáljuk, elkeverjük, majd a masszát egy éjszakára (nálam kb. 2 órát állt, így is működött a dolog) hűtőbe tesszük. Sőt, azt vettem észre, ha egész éjszaka hűtőbe tartjuk, akkor szükséges kb. 1 órát szobahőn tartani mielőtt sütőbe tesszük, mert ha nagyon hideg, akkor nem repedezik meg szépen.

Diónyi gombócokat formázzunk (én 20 gombócot formáltam), alaposan porcukorba forgatjuk, sütőpapírral ellátott tepsibe tesszük, és 180 fokon 12 percig sütjük (tovább ne, mert állítólag megkeményedik). A tepsin hagyjuk kihűlni.

Csokis szendvics keksz

Valahogy azt veszem észre a bolti szendvics kekszeken, hogy egyre kevesebb benne a töltelék. Pedig szeretjük, ép a csokis rész miatt. Tegnap kicsi lányom kért, hogy készítsünk csokis kekszet, gondoltam eleget teszek kérésének, s mivel már egy ideje foglalkoztat a házi szendvics keksz elkészítése, ezt választottam. Szerintem nagyon jó lett.

Külföldi oldalakat böngészve láttam, hogy többek beszereznek egy Handmade feliratú nyomdát, és azzal díszítik a kekszüket, nagyon megtetszett, de nekem olyanom nincs. Viszont van sima betűs nyomdám, azaz nem nekem, a gyermekeimnek, de kölcsönkértem, elmostam, és használtam a kekszek díszítésére. Nekem nagyon tetszenek, pofásak lettek, és azért én is kitudtam írni a Handmade feliratot:D.

Hozzávalók a kekszekhez:

200 g liszt

150 g vaj (nekem most nem volt, így 130 g margarint és 20 g zsírt tettem)

100 g porcukor

1 tojássárga

egy kis tejföl vagy tej az összeállításhoz

csipet só

Ez egy adag, én 3x mennyiséget készítettem.

A lisztet sóval, zsiradékkal elmorzsoltam, közepébe lyukat formáltam, oda tettem a cukort, tojássárgát, és pár kanálnyi tejet. Gyors mozdulatokkal összegyúrtam. Nekem kicsit lágy lett (meglöttyent egyszer tej), így betettem kb. 1 órára a hűtőbe. Két részeltben kinyújtottam, majd szaggattam, sütőpapírral ellátott tepsire téve a kekszeket nyomdáztam. Majd 180 fokon sütöttem.

Kihűlés után töltöttem a csokikrémmel.

Tejszínes csokikrém (a három adag kekszhez):

350 g csoki

150 ml tejszín

A csokit (én vegyesen tettem fele ét fele tej, de mindenki ízlése szerint készítse) felolvasztottam, vigyázva, hogy ne melegedjen túl (ha túlmelegszik kicsapódik belőle a zsiradék, és nem vegyül jól a tejszínnel). Ezután hozzáöntöttem a tejszínt és addig kavartam míg egynemű sima krém lett belőle. Kicsit lágynak ítéltem, ezért kb. 20 percet pihentetem a hideg karmában. Ezután megtöltöttem vele a kekszeket.

Nekem elég volt az összes kekszre, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ettünk is a kekszekből csak úgy simán krém nélkül is.

A tészta receptjét édesanyámtól örököltem, ő ebből csinált lekváros linzert (ez esetben felét lyukas közepűre készítette, olykor dióba megmártotta), vagy töltötte meg torta krémmel (4 adag kekszhez 2 adag krém), és csokival cifrázta a tetejét.

Csokis-mákos keksz

Elkezdtem a karácsonyi kekszes dobozok feltöltését, elsőként erre a Maricánál talált kekszre esett a választásom. Egyúttal felhasználtam a kakaómasszából felhalmozott mikuláscsokik jórészét, amit amúgy "nyersen" nem eszünk meg, de így megsütve már ehetővé válik számunkra. Így is nagyon finom lett, igazi csokival pedig biztos még finomabb.

Hozzávalók:
150 g lágy vaj / margarin
1 csipetnyi só
70 g kristálycukor (eredetiben 100 g, de nekem nem étcsokim volt, így jónak láttam csökkenteni kicsit a cukron)
100 g barna nádcukor
1 tojás
250 g liszt
1 teáskanál szódabikarbóna
100 g zabpehely
3 púpozott evőkanál egész mák
150 g aprított étcsokoládé
3 mandarin leve (eredetiben egy citrom leve és héja, és fél narancs leve)

A margarint a sóval kikavarjuk, majd hozzáadjuk a cukort és a tojást, jól eldolgozzuk.
A lisztet, szódabikarbónát, zabpelyhet, mákot, csokit elkavarjuk, majd hozzáadjuk a vajas keverékhez. Végül hozzáadjuk a mandarinlevet, nekem épp formázható masszám lett, ha narancsot és citromot használunk valószínű szükséges a hűtés, hogy keményedjen a massza. Nedves kézzel diónyi gömböket gömbölygetünk, majd kicsit ellapítjuk. Sütőpapírral ellátott tepsire tesszük, majd 180 fokon kb. 20 percet sütjük, vagy addig, míg a pereme kezd színt kapni. Elején lágy a keksz, de hűléssel ropogóssá válik. Elég sokat nő oldalra, hagyjunk helyet neki. Nekem 36 db elég méretes kekszem lett ebből az adagból.

Sütőtökös-duplán csokis keksz

Még mindig kedvencünk EZ a keksz, készül nálunk sütőtök szezonban többször is. Amit változtattam rajta az az, hogy a fele adag csokit felolvasztva teszem hozzá(ezért lett duplán csokis, mert tettem bele olvasztva és darabolva is, akár lehet emelni is a darabos csoki adagját), így barnásabb lesz a tészta, nem olyan sütőtöksárgás, gyerekeim szívesebben eszik így a sokadik darab után is. A friss darabokat betermelik ők különösebb szín, állagvizsgálat nélkül, de mikor már "ráunnak" akkor figyelik ezeket is, és szembetűnik a keksz "furcsa" színe, esetleges sütőtökrostok benne. A rostok ellen úgy küzdök, hogy ha nagyon rostos átpasszírozom egy fém szitán, ha kevésbé, akkor csak botmixerrel szétcsapom.
Most barna nádcukorral készítettem, talán mégfinomabb lett tőle a végeredmény.
Ami viszont számomra érdekes, szerintem ez a keksz finomabb margarinnal mint vajjal.

Mindenki figyelmébe ajánlom ezt a kekszet, sütőtökutálóknak is kedvenc darabja lehet. A családban csak én szeretem(rajongásig) a sütőtököt, de így mindenki legyűr belőle jópár darabot különösebb megerőltetés nélkül. Tele van rosttal, sokáig puha marad, jól tárolható, megfelel uzsira, de akár reggelire is, szinte észre sem lehet venni, hogy tele van teljeskiörlésű liszttel és zabpehellyel, nem munkaigényes, kiadós, szóval minden jó elmondható róla. Egy hátránya van, nem szép, így nem is fotogén, de ezt megbocsájtom neki.

Kézműves kekszfigurák

A héten gyermekeimmel egy napközis táborban vetünk részt, minden nap volt valami kézműves foglalkozás délután. A tegnapi nap én tartottam a foglalkozást, és a szervező, ismerve a süti iránti szenvedélyemet, azzal a feladattal bízott meg, hogy kekszmasszából gyurmázzak a gyerekekkel különböző figurákat. Hát mit mondjak, testhez illő feladatot kaptam, örültem neki nagyon. Amit nagyon sajnálok, elfelejtettem a fényképező gépemet vinni, így csak azokat tudom bemutatni amit sikerült hazamenteni. A gyerekek idén is bizonyították, hogy nagyon kreatívak tudnak lenni, olyan figurák is születtek mint pl tüskés csiga, absztrakt ló, barna hóember, de szépszámmal volt megszokott, de általam nem elkészített forma is, pl gomba, dobókocka, tengeri csillag, madárfészek és még sorolhatnám.
Előre én a sünit, egérkét csigát és a virágokat készítettem el, az almát és a fókát ott lestem el én is.

A massza elkészítésében figyelembe vettem, hogy ne legyen benne romlékony dolog, így a tejtermékek kiestek, valamint törekedtem lehető legkevesebb festék használatára is. Ezért a pirosnál a folyékony rész az enyhén cukrozott friss meggylé volt, ez már jó kis rózsaszín szint kölcsönzött neki, a pirosból már keveset kellett hozzá tegyek. Pirosat fél kg kekszből csináltam.
1 kg kekszet gyúrtam be natúr színre, amihez ízesítésnek tettem 200 g olvasztott csokit, 150 g finomra őrölt kókuszreszeléket, ezenkívül folyadéknak kb. 2/3-ad kókusztejet, és még vizet amennyit felvet. Eből vettem el kb 1/3-át és festettem be zöldre.
A barnából csináltam a legtöbbet, összesen 2,5 lg kekszet gyúrtam meg hozzá, két részeltben, egyiknél folyadéknak almalé került, másikba enyhén cukrozott meggylé.

Amit vásároltunk a masszához:
8 csomag (4 kg) darált keksz
5 db 250 g-os margarin
1 db 700 g-os barackdzsem (ez a kakaósokhoz került)
500 g porcukor (ebből még maradt pedig készült belőle az irókázáshoz a tojáshab is)
2 csomag kakaó (ebből is maradt egy kicsi)
200 g fehércsoki

ezeken kívül még otthonról almalé, kókusztej, meggylé, víz

Azt hiszem ennyi. Lényegében semmilyen receptet nem követtem. A margarint felolvasztva tetem bele.
A célom mindegyiknél egy nem túl édes (csak a kakaósokba került egy kis cukor, a többit édesítette elégé a hozzá adott belevalók), jól gyurmázható massza volt, lényegében nem is mértem semmit, ezért pontos receptet nem is tudok adni egyikhez sem.

Díszítéshez vittem az egérkéhez darált mogyorót, a sünihez puffasztott kakaós rizsszemet, ezen kívül még dekorgyöngyöt virágközépnek, és egy tojásból felvert írókát, amihez 150 g porcukort adtam, felét pedig kakaóval színeztem, és pár darab virágkiszúrót, a csiga csápjának pedig virágbibét.

Mogyorós és kakaós keksz

Ezeknek a kekszeknek alapja édesanyám darálós keksze, csak az egészség érdekében 1-2 dolgot lecseréltem benne. Került bele zabpehelyliszt (zabpehelyből darálva) és a sütőpor helyett szódabikarbóna. Az eredmény ropogósabb, de kevésbé omlós kekszek.

Hozzávalók a kakaóshoz:

325 g finom liszt
25 g kakaó
150 g zabpehelyliszt (zabpehely kávédarálón ledarálva)
175 g porcukor
1 tojás
125 g vaj
50 ml tej
1 kk szódabikarbóna
csipet só
1 kk vaníliakivonat

Hozzávalók a mogyoróshoz:

350 g finomliszt
150 g zabpehelyliszt
150 g darált mogyoró
175 g porcukor
1 tojás
125 g vaj
50 ml tej
1 kk szódabikarbóna
csipet só
1 kk vaníliakivonat

Mindkét esetben a a liszteket elmorzsoljuk a szobahőmérsékletű vajjal, majd hozzákeverjük a sütőport, kakaót ill. a mogyorót. Készítünk a közepébe egy lyukat, ebbe tesszük a cukort, tejet tojást, sót, vaníliát, majd összegyúrjuk az egészet.

A kakaóst darálóval formáztuk. A mogyorós törékenyebb volt, így inkább egyszer kinyújtottam óvatosan, majd szaggattuk pillangós kiszúrókkal , a maradék tésztát kis gömbökké formáltuk, majd húsklopfolóval ellapítottuk, a gyerekek ezt élvezték a legjobban (jobboldalt lent van egy ilyen keksz).

Ez a keksz sokáig eláll fémdobozba zárva. Természetesen lehet csak simán is csinálni, vaníliával, citromhéjjal ízesítve, de már csináltam dióval, kókusszal, instant kávéval ízesítve is.

Zabpelyhes-csokis keksz

Édesanyám szokta ezt sütni, s a lányaim nagyon szeretik, így gondoltam kipróbálom én is. Ici-picit változtattam rajta, szerintem nem vált kárára.

Hozzávalók:

200 g finom liszt (ebből nekem 50 g zabphelyliszt volt)
125 g zabpehely (finom őrlésű)
csipet só
fél kk fahéj
1 kk sütőpor (helyette 1/2 kk szódabikarbónát tettem)
100 g étcsoki (vagy mazsola, vagy amit szeretünk, nálunk a csokis megy)

100 g olvasztott vaj
1 tojás
75 g cukor (eredetibe 150 g, de szerintem így is elég édes)
2 ek méz
0,5 dl olaj
0,5 dl kefir (eredetibe tej, de szerintem jobb bele a kefir)

A száraz hozzávalókat elkeverjük (a felsorolásban a csokiig).
A nedves hozzávalókat is elkeverjük ( felsorolásban a vajtól), majd a két keveréket egymásba dolgozzuk. Hagyjuk állni egy órányit, majd diónyi nagyságú tésztát elveszünk, gömbölygetjük, majd ellapítjuk, sütőpapírral ellátott tepsire tesszük, 175 fokos előmelegített sütőbe sütjük, majd sütjük, míg szép színt nem kap.
Kb 32 darabra számolhatunk.
Kihűlés után kissé ropogós, de fémdobozba zárva inkább puha keksz lesz a végeredmény.
Fémdobozba sokáig eláll.

Marcipánnal töltött kekszek

Nagyobbik lányomra rátört a süthetnék, és a receptes könyvéből (Nagy sütiskönyv gyerekeknek , Fiona Patchett, Szalay kiadótól) kiválasztotta többek között ezt a kekszecskét (amúgy abban csokis marcipánszivekként szerepel), már nem első alkalommal, marcipán hiányában mindig lebeszéltem róla. Kár volt, a keksz nagyon finom, eddigi legjobb ebből a könyvből, igaz nem egy olcsó darab, de néha megengedhető. Én dióból készítettem hozzá marcipánt, ezzel nagyon finom, de aki szereti a normál mandula marcipánt használhatja azt nyugodtan. Kicsit változtattam a recepten, mert nekünk normál adag kakaóval túl erős lett volna, nekünk így lett jó, férjemnek még így is kakaós, így az ő kedvéért kakaómentes is készült. Dupla adagot készítettem (a kakaósból), azt írom le, de még ez sem nagy szóval lehet nyúgodtna ennyivel csinálni.

Hozzávalók:
225 gr liszt
1 tk sütőpor
csipet só
25 gr kakaópor (ezt lehet emelni 50 gr-ra, a lisztből számoljuk akkor le)
150 gr vaj
100 gr porcukor
1/2 rúd vanília (ez nem kötelező, én csak pluszként tettem hozzá)
4 tojássárgája (ezt amúgy elnéztem, elég lett volna a recept szerint 2, de így 4 tojássárgával nagyon finom lett, szóval lehet ezután is így csinálom)
kb 120 gr marcipán

A sütőporral, kakaóval átszitált lisztet a szobahőmérsékletű vajjal morzsoljuk el, készítsünk a közepébe egy lyukat, tegyük bele a porcukort (én a kakaóshoz kristálycurot tettem, úgy is ugyanolyan jó lett) és a tojássárgákat, a vaníliarúd kikapart belsejét, sót, majd dolgozzuk jól össze az egészet határozott mozdulatokkal. Csomagoljuk fóliába majd tegyük a hűtőbe 15-30 percre dermedni.
Nyújtsuk ki (kb 3 mm-re), szaggassunk belőle tetszőleges formákat, egy kisebb szaggatóval szaggassunk a közepére a marcipánból is( a szélét biztonság kedvéért én körbevizeztem egy ecsettel) majd fedjük egy másik tésztadarabbal, nyomkodjuk össze a széleket.

Sütőpapírral ellátott tepsire tegyük, süssük 175 fokon.

A simához értelemszerűen nem tettem kakaót, helyette lisztet tettem, és hirtelen felindulásból reszeltem még hozzá egy citrom reszelt héját, hát ezt elhagyhattam volna, szerintem finomabb lett volna citromhéj nélkül, de én szinte semmibe nem szeretem a citromhéj ízét, szóval aki szereti tehet bele, ha szeretne. A citromos kicsit édes így, lehetne a cukrot csökkenteni benne.
A kekszeket meg lehetne szórni kakaóval és porcukorral, én ezt elhagytam, mert fölöslegesnek tartom.

Oylan 28 kekszre számíthatunk, de ez függ attól, hogy milyen vastagságúra nyújtsuk, mekkora a szaggatónk, a gyerekek nem-e eszik a készítés közben a tésztát (mert a kicsi lányom szerintem megevett kb 1,5 keksznyit) stb.

Fahéjas csillagok (vagy valami olyasmi)

Nemrég láttam ezt a receptet miniMálnánál, s mivel az egész család odavan a fahéjéret és a elkészítése is nagyon egyszerűnek tűnt így kipróbáltam én is. Nem csalódtam, nagyon-nagyon fahéjas, nagyon-nagyon omlós.

Hozzávalók :
30 dkg vaj
8 ek porcukor
2 cs vaníliás cukor (vagy 1 rúd vanília kikapart belseje)
30 dkg liszt
2 ek keményítő
6 kk fahéj

A szobahőmérsékletű vajat a porcukorral vaníliával kihabosítjuk. A többi hozzávalót összekeverjük, madj a vajas keverékhez adjuk. Jól eldolgozzuk, és már mehet is habzsákba, majd csillagcsöves kinyomóval csillagokat nyomunk sütőpaírral ellátott tepsire. Ezzel én megszenvedtem, mert még mindig nincs egy normális habzsákom, de túl vagyok rajta. Nem lettek szép csillagok, inkább apró csókok lettek, de elfogy majd így is. Szerintem keksz kinyomóban is működne a dolog, de nekem az sincs.
180 fokon sütjük.

Német mézes keksz- Honig platzchen

Ancsikánál láttam meg ezt a mézest, felkeltette az érdeklődésemet, mert nincs benne zsiradék.
Ma kipróbáltam, ízletes kekszek lettek belőle, jelenleg még kemények, állítólag fémdobozva zárva pár napon belül bepuhul, bár nekem így ropogósan is ízlik. Jobbnak nem jobb a megszokott magyar mézeskalácstól, bár nem is vártam ezt tőle. Kicsit csökkentettem benne a cukor adagot, mert úgy nekem nagyon soknak tűnt, és szarvasagancssó (szalakáli) helyett szódabikarbónát tettem, mert az van itthon.

Hozzávalók(fél adaghoz):
200 gr barna cukor (rendesen 250)
2,5 tojás (nekem kicsi tojásaim voltak, így 3-at tettem)
2-3 ek méz (én 2-őt tettem)
1/2 cs mézesfűszerkeverék (én e helyett 1 kk fahéjat, 1/2 kk szegfűszeget, 1/2 kk gyömbért és 1 csipet borsot tettem)
300 gr liszt
1,5 gr szalakáli (e helyett tettem 1/2 kk szódabikarbónát)

Mindezt összekeverjük, ragacsos lágy masszát kellene kapni, és kiskanállal tenni a tepsire, nekem elég masszív lett, de ragacsos, néha a kezemet bevizeztem, és úgy fél diónyi gömböket görgettem a kezeim között, majd sütőpapírral ellátott tepsire tettem, 180 fokon sütöttem. Nem lapult sülés közben, ezért a második tepsin már a kis gömböket egy pohár talpával ellapítottam, valószínű, hogy szalakálival lapult volna magától.
45 db lett a fél adagból.

Diós koszorú (darálóskeksz)

Ilyen kekszeket tavaly unokatesóméknál ettünk karácsonykor, ezért nekem ez karácsonyi hangulatú keksz marad, szerintem örökre. Ettől függetlenül máskor is készíthető természetesen.
Mondta, hogy netről nézte le a receptet, ezért én is rákerestem most, meg is találtam a Mindmegette oldalán.
Ez is ajándékba készült, holnap visszük a nyagymamának a puszedli és porlós kifli társaságában.
Gyors, olcsó kekszféle (na jó, ez attól függ ki milyen áron jut a dióhoz)

Hozzávalók:
60 dkg liszt
1 cs sütőpor
20 dkg zsír
20 dkg porcukor
20 dkg darált dió
1 cirtom leve (nekem kicsi volt a citromom)
kicsi víz (10 ek ment bele, de ez függ a citromlé mennyiségétől)

A lisztet a zsírral és a sütőporral elmorzsoljuk, majd hozzáadjuk a a dióban elkevert cukort, egy lyukat csinálunk a keverék közepébe, ebbe öntjük a citromlevet és a vizet (vízből keveset tegyünk, majd pótolgassuk, míg nem lesz jó a massza, begyúrjuk.
Ezután én hűtőbe tettem, de ezt nem kell mindenképp, nálam úgy jött ki a lépés, majd darálón ledaráljuk(előtte illesszük fel a kekszformázó részt ha van:))), kb 10 cm csíkokat darálunk, levágjuk, majd kör alakba tesszük le a sütőpapírral ellátott tepsikre, a végeket illesszük egymáshoz.
180 fokon sütjük, míg szép szint nem kap.
Kihűlés után forgassuk bele vaníliás porcukorral, de ez nem kötelező, én úgy éreztem, hogy elég édes így is, ezért csak a felét porcukorztam meg.

Jól záródó fémdobozban sokáig ropogós, omlós marad reményeim szerint.

Mindez nehezen jött volna létre, ha nincs Egycsipet, akitől ingyen és bérmentve kaptam darálós kekszhez való formát, köszönöm szépen Egycsipet!!!!!

Akinek nincs darálós keksz formázója (és Egycsipet sem küld neki :D), és mindenképp meg akarja csinálni, az vegyen kb egy nagyobb diónyit a tésztából, majd sodorja ki, így illesz össze, szerintem így is szép, csináltam pár darabot abból a tésztából ami benne maradt a darálóba.

Zabpelyhes-almás keksz

Ezt a receptet még a nyáron kinéztem magamnak, itt találta. Pár változtatást azért eszközöltem, de azt is lehet mondani, hogy pontosítottam a megadott mértékeken, mert másfél zacskó zabpelyhet írt a recept, de hogy egy zacskó hány grammos azt nem írta. Nézelődtem a neten, hát 100 gr-os kiszereléstől 5 kg-ig mindent találtam. Először 200 gr-os csomagra számoltam, miután összekevertem láttam, hogy még venne fel zabpelyhet így kiegészítettem 250 gr-os csomagra. Szerintem így pont jó lett, ezután is így fogom számolni hozzá, mert lesz folytatás, mert a keksz nagyon finom, kicsit karácsonyi hangulatú, de természetesen máskor is elkészíthető.



Hozzávalók:

200 gr margarin (nálam most vaj)

220 gr barna cukor (nálam most sötét nádcukor)

1 tojás

1 dl tej

2 ek méz

1 cs vaníliás cukor

375 gr zabpehely (finom örlésű, az Aldiba és a Lidlbe nagyon olcsón lehet venni)

120 gr liszt

1 kk sütőpor

csipet só

1 kk fahéj (nálam volt bő kettő is)

1 marék mazsola (ezt elhagytam)

1 marék dió (ezt dupláztam) durvára darálva

1 szép nagy savanykás alma reszelve



Egy keverőtába a cukrot és a vajat kihabosítjuk (ez a nagyszemcsélyű nádcukor miatt nekem nem jött össze, de így is jó lett), majd hozzáadjuk tojást, mézet, tejet, ezekkel is eldolgozzuk.

Egy másik edényben összekeverjük a lisztet, zabpelyhet, vaníliát, sót, sütőport, fahéjat, dió, ha teszünk bele mazsolát akkor azt is, majd több részletben hozzáöntjük a vajas keverékhez, jól eldolgozzuk. Végén hozzá keverjük a reszelt almát is (finomra reszeltem, de lehet apróra vágni is, kinek hogy tetszik)



Kisebb diónyi gombóckákat formáltam a kezemmel és sütőpaírral ellátott tepsire tettem.

Egy adagot el is lapítottam kezeim között, az ízlik jobban, az ropogósabb, amit nem lapítottam annak a közepe sokkal puhább.

175 fokon sütöttem kb 20 percet, de ez nem mérvadó különösebben, inkább azt mondom, hogy középmeleg sütőbe süssük, míg szép szint kap a kekszünk.



Finom keksz, elméletileg jól tároható, gyakorlatilag nem tudom meddig fogjuk tárolni, mert hamar ürül az edény.



Következő alkalommal kicsit megpróbálok csökkenteni a cukor adagján, mert szerintem kevesebb is elég lenne hozzá.

Sötőtökös-csokis keksz

Körülbelül egy hétre elutazunk, ezek a finom puha kekszek útravalónak készültek.

Szeretem a sütőtököt, számomra tökéletes reggeli vagy vacsora egy pohár tej kíséretében, de a családban csak én szeretem úgy natúran ezt a csemegét. De keksz formában mindenki szereti nálunk, ezért nagyon örültem, hogy megláttam a sütőtököt az üzletek polcain. Na jó, gondoltam, hogy sok íze nem lehet még, de szerencsére csalódtam, sokszor szezonjában sem lehet ilyen ízletes tököt venni, mint amihez most jutottam.

A receptet a Mindmegettén találtam még régen, de alakítottam rajta.

Hozzávalók:

30 dkg margarin/vaj

1 tojás

20 dkg cukor (az eredetibe 40 dkg, de ezt túlzásnak tartom, ha extra ízetlen a tökünk akkor is elég szerintem 25 dkg)

1 cs vanília

40 dkg sütőtök (a körte alakút szoktam használni, megsütve, héj nélkül mérve)

40 dk liszt (fele Graham)

2 tk fahéj

2 tk szódabikarbóna

20 dkg étcsoki

csipet só

25 dkg zabpehely (finom örlésűt szoktam használni)

10 dkg dió

A szobahőmérsékletű vajat a cukorral kihabosítjuk, hozzátesszük a tojást, sütőtököt, vaníliát, ezzel is jól eldolgozzuk.

A többi hozzávalót szárazon elkeverjük, majd összedolgozzuk a vajas keverékkel.

Diónyi gombócokat formálunk a kezünkkel (kb. 80 db lesz belőle), majd sütőpapírral ellátott tepsire tesszük, majd 175 fokon sütjük míg az alja színt nem vált.

A kis gombócokat kicsit el is lapíthatjuk, de hagyhatjuk úgy is, nem terül el , csak egy kicsit nő oldalra, rakhatjuk elég közzel egymáshoz.

A sütőtök miatt nagyon sokáig puha marad egy fémdobozva zárva.

Belly kakaós perecei

Bellynél láttam ennek a perecnek a receptjét, már akkor nagyon megtetszett, azért mert nem kell bele sütőpor, és mert viszonylag kevés cukor kell hozzá. Tegnap nagylányomra rátört a süthetnék, nekem eszembe jutott ez a perec, neki is tetszett a Belly képei alapján, így nekigyürkőztünk, és megcsináltuk. Persze, nem csak perec készült belőle, hanem csiga, koszorú, sima kis keksz, és szemüveg (a képen bal oldalt lent, a fehér mázas), amit a lányom nevezett el így, és ez az ő találmánya amúgy, ő csinálta teljesen.
Két adag készült, mert miután már elkavartam a kakaót a vízzel rájöttem, hogy az nekünk túl kakaós lenne, így feleztem, tegnap megcsináltuk egyik részét ma a másikat.

A recept nálam így alakult (1 csésze 250 ml):
1/4 csésze kakaó por
1 tk instant kávépor (nálam cikória volt)
3 ek forró víz
1/2 csésze vaj (lemértem, 110 gr volt)
1/4 csésze cukor (tegnapiba sima cukrot, a maiba barna nádcukrot tettünk)
1 cs vaníliáscukor
2 csésze liszt
1/2 tk só
1 tojás

kenéshez tojássárga és cukor (a tojásárgát ma már elhagytuk)

A kakaót és a kávét a forró vízzel elkavarjuk, paszta szerű masszát kapunk.
A vajat és a cukrot kihabosítjuk (én ezt mixerrel csinálta), majd hozzá adjuk a sót és vaníliát, utána a tojást és a kakaós keveréket, ezekkel is jól eldolgozzuk. Bele tesszük a lisztet is, ezzel is mixereztem míg morzsává nem állt, majd a kezemmel összedolgoztam, kb fél perc alatt.
30 percig áll a hűtőben, majd 24 -re osztjuk és pereceket formázunk. Mi jópár darabolt még tovább osztottunk, azokból készültek a kis kekszek.

Tegnap lekentük őket tojássárgával, majd cukorba mártottuk, ma csak cukorba forgatás volt, amit úgy oldottunk meg, hogy mikor kisodortuk a tésztát, akkor forgattuk bele a nádcukorba, nagyon jól mutat a barna tésztán, olyanok rajta a kis cukor kristályok mint valami kis arany rögök.

Tegnap a nagylányom főleg a nyújtásba vett részt, ma alkotni akart, a nyújtást rám hagyta, ő meg próbálkozott a perec és a masni készítésével, ami nem sikerült azt csigának tekerte fel. De a végére nagyon ügyes lett, ezt a perecet és ezt a masnit is ő egyedül készítette, csak a koszorú készítés nem ment neki egyedül , még nem tud ellentétesen tekergetni, így ő tekerte az egyik oldalát, én a másikat.

Közben meg mondta nekem, hogy ő már olyan ügyes, hogy már iskolába is mehetne, és amig nem mehet oviba (mert most itthon van, mert kicsit náthás) addig minden nap készítsünk ilyet, mert ez olyan jó elfoglaltság. És minden jól sikerült darab után jól megdícsérte magát.

A kekszekről meg annyit, hogy nem túl édes keszek, a kakaó dominál benne, elég olmlósak, egyszóval a recept marad, kekszek még készülnek a recept alpján.

Gyömbéres keksz

Ez nagylányom kívánságára készült a szülinapjára. Van egy könyve, még régebb vettem neki, "Nagy sütiskönyv gyerekeknek" a címe, a Szalay kiadásában, jól érthetően, sok képpel,egyszerű finomságok vannak benne egyszerűen leírva, a lényege, hogy egy olvasni tudó kis gyermek megcsinálhatja, ha szereti ilyesmikkel tölteni az idejét. Ezt a kekszet abból a könyvből választotta. Még kellett volna cukormázzal rajzolni is rá, de az elmaradt.

Hozzávalók:

350 gr finom liszt

1,5 tk őrölt gyömbér

0,5 tk fahéj

1 tk szódabikarbóna

100 gr hűtött vaj

175 gr barna cukor

1 közepes méretű tojás

2 ek méz

én pluszba még tettem pár kanál vizet, mert máskülönben nem állt össze a tészta

A lisztet a szódabikarbónával, fahéjjal, gyömbérrel keverjük el, majd vágjuk el a hideg vajat , morzsoljuk jól el a lisztel. Adjuk hozzá a cukort is.

A tojást villával kavarjuk habosra, tegyük bele a mézet, majd öntsük a lisztes keverék közepébe. Az egészet gyúrjuk jól össze addig míg egynemű nem lesz, közbe tegyünk annyi vizet amennyi szükséges. Könnyen nyújtható tésztát kell kapjunk.

Lisztezett felületen nyújtsuk a könyv szerint fél centi vastagra, én ennyire nyújtottam, de nekem így vastag lett, már olyan mézeskalács szerű, majd szaggassuk ki, sütőpapírral ellátott tepsibe rakjuk, 180 fokos előmelegített sütőbe süssük.

Nagyon jó ízű kekszeket kaptunk, jól tárolható, ez is már egy hete készült, most is nagyon finom. Amit másként csinálnék az az, hogy vékonyabbra nyújtanám a tésztát, a cukrot pedig megdarálnám.

Nekünk kb 50 keksz lett belőle.

Házi krémsajtos, epres mini tortácskák

Andinál találkoztam először ezzel a krémsajtkészítési módszerrel, tetszett, kipróbáltam nekem nagyon bejött. Wise lady receptje alapján készítettem én is, köszönöm hogy feljegyezted!
Két 450 gr-os tejfölt használtam hozzá, 48 órát csöpögött, lett belőle 575 gr kérmsajt, 150 ml tejsavó. És mindez szűk 400 forintomba került!

Ennek a mini tortácskának receptjét Margit 2 oldalán Edit írta le még régebb, terveztem hogy elkészítem, most jött el az ideje.

Hozzávalók:

600 gr krémsajt (én 575-öt tettem bele, ennyi volt, elég volt)

5 tojás

1 cs vaníliás pudingpor

300 gr porcukor

1 tk sütőpor

1 cs vaníliás cukor

kerek keksz, vagy valamilyen piskóta szerű süti, ami belefér a muffin sütő aljába.

A tetejére:

Kb 600 dl befőtt (akármilyen, amilyet szeretünk)

2 ek keményítő (én most pudingport tettem helyette, mert nem volt itthon keményítő, és a közeli üzletben sem találtam most)

kevés víz

ízlés szerint cukor

A tojások fehérjét csipet sóval és pár csepp citromlével felverjük, majd a porcukor egyik felével kemény habbá verjük.

A sajtot a tojássárgával fele adag porcukorral, vaníliás cukorral habosra kavarjuk. A pudingot összekeverjük a sütőporral, majd a sajtkrémhez adjuk.

A két masszát óvatosan már nem a mixerrel egymásba kavarjuk.

A muffin formákat kibéleljük muffin papírral, teszünk az aljába egy kekszet, teszünk rá a sajtos keverékből, annitm hogy a papír 3/4-ig érjen, majd 180 fokos sütőbe tesszük, és addig sütjük, míg színt nem kap a teteje (kb 20 perc) . Mikor kivesszük akkor szép domború a felszíne, de ahogy hűl összeesik, homorúvá válik, majd ebbe a kis mélyedésbe tesszük a gyümölcsös díszítést.

Kb 40 mini tortára számíthatunk. Érdemes két muffinsütővel neki állni.

Az öntethez a keményítőt kicsi vízzel elkeverjük, hozzáöntjük a befőthöz (a levét is hagyjuk rajta), majd melegítjük míg be nem sűrűsödik. Nekem pudigporom volt, úgy hogy én nem csak melegítettem, hanem fel is főztem. Érdemes megkóstolni, és ízlés szerint cukrozni ha kell. Én ehhez most a sült eperbefőtemet használtam, ami ugyanúgy készült mint a

sült cseresznyebefőtem. Utána edényestől hideg vízbe állítottam, néha belekevertem, mikor lehűlt akkor tettem rá a sütik mélyedéseibe. Nem fog teljesen megkötni.

Hűtőbe tesszük, hidegen tálaljük.

Kekszek, a gyerekek örömére

Jelenleg három gyerek van a felügyeletem alatt, a két saját és nővérem nagyfia. A héten napközis táborba járunk minden nap, gondoltam jó lesz egy pár finom kis ropogtatnivaló napközben, így tegnap késő este csináltam ezeket. Gyorsan megvan mindkettő, és finomak is.

A barna az gyömbéres keksz, Pákosztos macska blogjában találtam, nem most csinálom először, nagyon szeretjük, ennek nem is írnám le a receptjét, mert nem változtattam rajta, mindent úgy csinálok ahogy ő írja. A recept itt található.

A másik egy kukoricás keksz. Azt Laura blogján találtam (ha nem is érti az ember a képekért érdemes megnézni). Én Erdélyi származású vagyok, értem a leírott szöveget(ha meg valaminél elakadok, akkor rákérdek a férjemre, ő még most is nagyon jól beszéli a román nyelvet), beszélni már nem beszélem, de lehet ez csak félénkségem miatt van.

Hozzávalók:

240 gr kukoricadara

240 gr liszt (eredeti receptben 200 gr, nekem ez nem volt elég, még így sem állt össze olyan szépen össze mint Laura képein)

140 gr porcukor

250 gr szobahőmérsékletű vaj

1 közepes tojás

reszelt citromhéj (én egy kisebb citrom felét reszeltem bele)

1 csomag vaníliáscukor

150 gr csoki finomra kockázva

Mindent összekavarunk, én ragacsos masszát kaptam annak ellenére, hogy emeltem a liszt adagján. A csokit nem muszáj beletenni, de nekem most táblás csoki volt itthon, nem volt csokicseppem, sem dekor cukrom, ezért gyúrtam bele inkább a csokikockákat.Diónyi halmokat szaggattam, kicsit meggömbölygettem, tenyerem közt kicsit szétlapítottam, sütőpapírral ellátott tepsire tettem, 175 fokon sütöttem míg a széle kezdett kicsit színt váltani.

Nagyon omlós kekszek lesznek belőle, ugyanakkor nagyon ropogós is a kukoricadara miatt, csak annak ajánlom az elkészítését akit nem zavar hogy a kukoricadara keményen ropog majd a foga alatt.

Több gyermek is tesztelte a kekszeket ma, mindenkinek ízlett mindkettő, kivéve a nagylányomat, őt zavarta a ropogós kukoricadara.