A következő címkéjű bejegyzések mutatása: diómarcipán. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: diómarcipán. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. január 7., csütörtök

Marcipánnal töltött kekszek

Nagyobbik lányomra rátört a süthetnék, és a receptes könyvéből (Nagy sütiskönyv gyerekeknek , Fiona Patchett, Szalay kiadótól) kiválasztotta többek között ezt a kekszecskét (amúgy abban csokis marcipánszivekként szerepel), már nem első alkalommal, marcipán hiányában mindig lebeszéltem róla. Kár volt, a keksz nagyon finom, eddigi legjobb ebből a könyvből, igaz nem egy olcsó darab, de néha megengedhető. Én dióból készítettem hozzá marcipánt, ezzel nagyon finom, de aki szereti a normál mandula marcipánt használhatja azt nyugodtan. Kicsit változtattam a recepten, mert nekünk normál adag kakaóval túl erős lett volna, nekünk így lett jó, férjemnek még így is kakaós, így az ő kedvéért kakaómentes is készült. Dupla adagot készítettem (a kakaósból), azt írom le, de még ez sem nagy szóval lehet nyúgodtna ennyivel csinálni.

Hozzávalók:
225 gr liszt
1 tk sütőpor
csipet só
25 gr kakaópor (ezt lehet emelni 50 gr-ra, a lisztből számoljuk akkor le)
150 gr vaj
100 gr porcukor
1/2 rúd vanília (ez nem kötelező, én csak pluszként tettem hozzá)
4 tojássárgája (ezt amúgy elnéztem, elég lett volna a recept szerint 2, de így 4 tojássárgával nagyon finom lett, szóval lehet ezután is így csinálom)
kb 120 gr marcipán

A sütőporral, kakaóval átszitált lisztet a szobahőmérsékletű vajjal morzsoljuk el, készítsünk a közepébe egy lyukat, tegyük bele a porcukort (én a kakaóshoz kristálycurot tettem, úgy is ugyanolyan jó lett) és a tojássárgákat, a vaníliarúd kikapart belsejét, sót, majd dolgozzuk jól össze az egészet határozott mozdulatokkal. Csomagoljuk fóliába majd tegyük a hűtőbe 15-30 percre dermedni.
Nyújtsuk ki (kb 3 mm-re), szaggassunk belőle tetszőleges formákat, egy kisebb szaggatóval szaggassunk a közepére a marcipánból is( a szélét biztonság kedvéért én körbevizeztem egy ecsettel) majd fedjük egy másik tésztadarabbal, nyomkodjuk össze a széleket.

Sütőpapírral ellátott tepsire tegyük, süssük 175 fokon.

A simához értelemszerűen nem tettem kakaót, helyette lisztet tettem, és hirtelen felindulásból reszeltem még hozzá egy citrom reszelt héját, hát ezt elhagyhattam volna, szerintem finomabb lett volna citromhéj nélkül, de én szinte semmibe nem szeretem a citromhéj ízét, szóval aki szereti tehet bele, ha szeretne. A citromos kicsit édes így, lehetne a cukrot csökkenteni benne.
A kekszeket meg lehetne szórni kakaóval és porcukorral, én ezt elhagytam, mert fölöslegesnek tartom.

Oylan 28 kekszre számíthatunk, de ez függ attól, hogy milyen vastagságúra nyújtsuk, mekkora a szaggatónk, a gyerekek nem-e eszik a készítés közben a tésztát (mert a kicsi lányom szerintem megevett kb 1,5 keksznyit) stb.