Sült káposzta

Rég jegyeztem be sütin és tortán kívül egyebet, de ez a köret megérdemli, hogy szerepeljen a blogomban. Rendkívül egyszerű, szerintem mutatós, finom, bónuszként még kevés kalóriát is tartalmaz. Még tavaly Áginál láttam meg, és tudtam, hogy ez fogamravaló lenne, mégis váratott az elkészítése majdnem egy évet.

Elkészítése egyszerű, a káposztát cikkekre vágjuk. Én kb. 2-2,5 cm széles, 6 db cikket vágtam, vigyáztam, hogy torzs is maradjon a cikkel, mert az tartja össze a cikket. Egy tepsit sütőpapírral béleltem, kicsit megolajoztam, ráfektettem a káposztacikkeket. 2 kanál vizet, 2 kanál citromlevet, egy kanál olajat kevés petrezselyenzöldet, 2 gerezd reszelt fokhagymát, 1/4 kiskanál sót, 2 csipet őrölt koriandermagot(elhagyható, csináltam már nélküle is) és 2 csipet zúzott római köményt(szintén elhagyható) elkavartam, majd meglocsoltam a kence felével a káposzta cikkeket. 200 fokos sütőbe toltam, sütöttem, míg az alja szín nem kapott, megfordítottam, a maradék kencével megöntöztem, majd tovább sütöttem. Így roppanósra sül a káposzta. Következő alkalommal kíváncsiságból megpróbálom alufólia alatt sütni félideig, úgy szerintem lágyabbra sül.

Ettük már hallal, most meg fasírttal ezt a káposztát, mindkettőhöz finom volt. A fűszereket ízlés szerint, vagy a feltét ízéhez igazítva változtatni lehet.

Kókuszos holdacskák

Lehetne "kiskiflik" is, de a gyerekek szerint ezek holdacskák. A tésztájában kókuszos, egyszerű kis aprósüti, kiadós, mutatós, olcsó, jól tárolható.

Hozzávalók:

600 g liszt
200 g porcukor
220 g (házi) sertészsír
200 g kókuszreszelék
1 csomag sütőpor
csipet só
5 evőkanál rum
kb. 12 evőkanál víz

étcsoki a díszítéshez

A lisztet a kókusszal, sütőporral, sóval elkeverjük,elmorzsoljuk benne a zsiradékot, hozzáadjuk a porcukort, és a rumot, valamennyi vizet, és összegyúrjuk, a vizet addig adagoljuk hozzá, míg egy képlékeny tésztát kapunk. Nekem pont 12 evőkanálra volt szükségem, de ez függ a kanál méretétől. Kisebb diónyi darabokat veszünk a kezünkbe, meggömbölygetjük, majd kisodorjuk, kifli alakba kicsit meghajtjuk. 180 fokon sütjük, míg szép szint nem kap. Mikor kihűlt végeit belemártjuk egy kis olvasztott csokiba.

Mákos szemek

Remélem Lenka nem haragszik meg, hogy átkereszteltem az aprósütiét, de nálam ez a süti e név alatt fog futni. Készült már nálam angyalszem(kókuszos), ökörszem (diós) , és most itt van a a mákos szem, de akár lehetne fekete szem is.

Hozzávalók:

250 g finomliszt
80 g porcukor
1 csomag vaníliáscukor vagy egy kanál házi vaníliáscukor
50 g darált mák
1/2 citrom reszelt héja (én ezt kihagytam)
180 g margarin

sütésálló lekvár, nálam sűrű szilvalekvár

A fenti hozzávalókból tésztát gyúrunk, Lenka szerint 1-2 órát pihentetjük hűtőben, én ezt elfelejtettem, nem volt vele így sem semmi gond. Diónyi golyókat formálunk, sütőpapíros tepsire tesszük, mélyedést nyomunk a közepébe megtöltjük alaposan lekvárral. 180 fokon megsütjük.

Kolozsvári káposzta

Elég sok savanyúkáposztám van még, fagyasztani már nem szeretném, a kamra hamarosan nem lesz számára már elég hideg, így inkább próbálom minél változatosabban felhasználni. Ez is egy változat rá, de pár héten belül még várható még savanyúkáposztás recept. Nem egy újdonság, hanem egy hagyományos fogás, gyermek koromban jobban szerettem mint a töltöttkáposztát, most már nem is tudom melyiket is szeretem jobban.

Hozzávalók:
500 gr disznó comb hús
800-1000 gr savanyú káposzta
150 gr rizs
1 nagy fej vörös hagyma
só, bors, paprika ízlés szerint
egy nagy tejföl fele

A hagymát apróra vágjuk, kevés olajon üvegesre pirítjuk, rádobjuk a kockára vágott húst, sózzuk, kis vizet adunk hozzá, majd puhára pároljuk fedő alatt, majd fűszerezzük ízlés szerint. Ha a levét elfőné pótoljuk, a végeredmény ez szaftos hús legyen.
A káposztát szintén kis olajon megdinszteljük, aki nem szeretné, hogy túl savanyú legyen az mossa át a káposztát.
A rizst sós vízben megfőzzük.
Egy hőálló tálba tesszük a káposzta felét, rá a rizst, rá a szaftos húst, rá a maradék káposztát, majd a tejföllel kenjük meg a tetejét.
220 fokos sütőben sütjük kb 20-30 percet.

5-6 adag lesz ebből a mennyiségből.

Csokiszósz

Wise Ladynél láttam ezt a csokiszószt, megtetszett, mert nem kerül sokba az elkészítése. Kipróbáltam, és finom. Annyit változtattam, hogy nem mikróban készítettem, hanem rendesen főztem, nem tudom, hogy állagán ez mennyit változtatot, de a végeredmény így is jó lett.

Hozzávalók:

1 csapott ek kukoricakeményítő
1 púposabb ek kakaó
2 ek cukor
3 dl tej
1 vaníliáscukor vagy kivonat
1 kk rum (ízlés szerint lehet növelni)
1 kk hideg vaj

A keményítőt a kakaóval elkavarjuk, majd kevés tejjel csomómentesre kavarjuk, hozzáadjuk a többi tejet, főni tesszük. Mikor már kezd főni hozzáadjuk a cukrot és a vaníliát, majd főzzük kb 2 percet. A végén hozzá tesszük a vajat és a rumot.
Hűtőfürdőbe tesszük, és az elején sűrűn kavargatjuk, hogy nem bőrözzön be a teteje.
Használhatjuk palacsinta, fánk, ördögpirula mellé mártogatósnak, vagy csak úgy 1-1 kiskanállal hangulatjavítónak.

Ömlesztett sajt tehéntúróból

Édesanyám csinálta ezt nekünk gyermekkorunkban, nagyon szerettem, valamiért én eddig még soha nem álltam neki, pedig nagyon egyszerűen elkészíthető.

Hozzávalók:
0,5 kg tehéntúró
1 kk só (vagy ízlés szerint, a kész sajt kevésbé sós mint a frissen sóval elkevert túró)
1 csapott kk szódabikarbóna

2 halmos ek tejföl
+ ízesítésnek paprika, petrezselyemzöld (vagy amit gondolunk)

A túrót a sóval és a szódabikarbónával jól elkeverjük, ha nagyon darabos a túró villával át is törjük. Fél napot hűtőben állni hagyjuk.
Másnap hozzákeverjük a tejfölt, majd vízgőz fölött kevergetve addig melegítjük, míg felolvad, és olyan szépen csorog le a kanálról mint a méz. Ekkor ízesíthetjük bármivel, én most egy részét natúran hagytam, egy részébe tettem paprikát, másikba pedig szárított petrezselyemzöldet. Formába öntjük, majd hagyjuk, hogy kihűljön. A tetejét ajánlatos valamivel letakarni, különben bebőrözik.

Egy nagyon friss és lágy fehér kenyeret nehézkesen lehetne megkenni vele(inkább vékony szeletkéket vágjunk rá, vagy pirítósra kenjük), de egy masszívabb rozskenyérre könnyen lehet kenni.

Fűszeres puliszka grillezve és rántott gomba sajtbundában

Fűszeres puliszka grillezve

9 dl víz+ 1 csapott kk só
4 dl kukoricadara
1 kis fej hagyma
1 gerezd fokhagyma
1 kk sóban eltett pritaminpaprika
2 gombafej reszelve
zöldfűszerek ízlés szerint, nálunk ez fél kk zsálya, csipet rozmaring, 1 kk petrezselyemzöld volt

A vizet a sóval főni tesszük egy vastag aljú edénybe, majd ha fő akkor a kukoricadarát lassan beleöntjük, közben folyamatosan kavarjuk egy kézi habverővel. lefedjük, hagyjuk főni kb 10-15 percet, míg jól megpuhulnak a daraszemek, néha bele kavarunk.
közben a hagymát finomra vágjuk, egy kanálnyi olajon megdinszteljük, ráreszeljük a fokhagymát, gombát, rátesszük a fűszereket és a sós paprikát, majd zsírjára sütjük.
Mikor a puliszka elkészült kb a 2/3-át hozzáadjuk a fűszeres keverékhez, jól elkavarjuk (ha az egészet fűszeresre akarjuk, csináljunk nagyobb adag fűszer alapot), majd megfelelő alakú edényként benedvesítünk, beletömörítjük a fűszeres puliszkát. Hagyjuk, hogy jól kihűljön. Tálalás előtt grillezzük. Én a grillezőmet lespricceltem egy kis olajjal.
Jól előkészíthető köret, akár előző nap is elkészíthetjük. Szerintem jól passzolna grillezett húsok mellé is.

Rántott gomba sajtbundában

A bunda receptjét Dulminánál találtam. Csábított, mert jóval kevesebb melót ígért az elkészítése folyamán (amúgy nagyon nem szeretek rántani), hát kevesebb valamivel tényleg, mert nem kell 3x valamibe mártani, de még ez is elég macera volt nekem.

Hozzávalók:

apróbb gombafejek (kb 800 gr gombáról)

a bundához:
100 gr apróra reszelt sajt
100 gr tk liszt (én felesbe tettem finom lisztel)
1 tojás
só ízlés szerint
kb 1 dl víz

A gombát (csiperkét használtam) megtisztítjuk, a héját lehúzzuk. Én lesóztam , majd szűrőbe tettem, hogy csöpögjön (kb 40 percre).
Elkészítettem a bundát, a hozzávalókat összekavartam, és ennyi, egy sűrűbb palacsintatészta szerű valamit kel kapjunk. Mivel én lesóztam a gombát, és emiatt levet eresztett, nem akart rá ragadni a bunda, ezért mindegyikről leitattam a nedvességet papírtörlővel, utána már ragadt, de azért kezemmel is rásegítettem.
Forró olajba sütöttem ki. Nekem a sajt kicsit letapadt, biztos minden sajt másként működik, nekem sima trappista volt, de ha megvártam, hogy jól megkérgesedjen, akkor óvatosan alányúlva fel tudtam venni anélkül, hogy a bundájától megfosszam.
A friss bunda jó ropogós, finom, de kissé olajosabb szerintem mint a hagyományosabb panír.

Fehér kenyérkék

Van hogy hetek telnek el, és nem sütök semmilyen pékárút, aztán rákattanok, mint most, és napokig készül valami finom a sütőmben.
Ma valami nagyon egyszerűre vágytam. Lecsót főztem, és e mellé készítettem a kenyérkéket, s mivel a lecsó szerintem fehér kenyérrel a legfinomabb, így csak kenyérliszt került a kenyérkékbe.

A receptjét sem bonyolítottam túl, nincs benne sem kovász, sem öregtészta, burgonyapehely, vagy egyebek, de a végeredmény mégis finom lett, olyan házias.

Hozzávalók:
500 gr kenyérliszt
1 kk cukor
1,5 kk só
2 dl víz
0,5 dl tej
0,5 dl olaj
1 ek kefir savója (de jó a tejfölről is, vagy joghurtról)
30 gr élesztő

Mindebből kenyérsütőben rugalmast tésztát dagasztattam, kelesztettem.
Lisztezett felületre borítottam, majd 8 felé vágtam. Formáztam az alábbi kép szerint.

Azaz mindegyik darabot "kerekre" húzogattam nyomogattam a kezemmel, majd négy "sarkát" behajtottam, majd kettő szembelevőt felcsavartam, majd összecsipkedtem. Ezt a formázást Limáránál láttam nagy kenyerekhez.

Az összecsipkedett felével lefelé sütőpapírral ellátott tepsire tettem, majd bevágtam mindegyiket 3 helyen, a bevágást én szándékosan csinálom ilyenkor, nekem mikor már megkelt már nem megy a bevágás, de mindenki úgy csinálhatja, ahogy jónak látja. Lehet sütőzacsiba is tenni a kenyérkéket.


Újból kelesztettem,míg szépen szétnyíltak a vágások, lespricceltem,majd 200 fokra melegített sütőbe tettem amit visszavettem 175 fokra. Sütöttem, míg szép színe nem lett. A végén lespricceltem vízzel.

Túrós bukta

Tegnap feltettem a kérdést férjemnek, hogy ma mit enne szívesebben másodikként túrós buktát, vagy fánkot, szinte gondolkodás nélkül rávágta, hogy túrós buktát. Bevallom, még soha nem sütöttem. Szétnéztem recept ügyben a neten, végül E.Margit fórumáról választottam recit hozzá, Kenyérke receptje, mert a fórumos társaim ezt nagyon dicsérték. Nem csalódtam, finom puha, foszlós a tésztája, számomra pont megfelelő az édessége, eteti magát.

Hozzávalók:
3 dl tej
1 csapott kk só
100 gr olaj (vagy olvasztott margarin)
3 ek cukor
1 tojás
20 gr élesztő
600 gr rétes liszt (Kenyérke szerint lehet finom is, de vegyesen is én vegyesen tettem, több volt benne a finom)

Töltelékhez:
300 gr túró
1 ek gríz (épp nem volt itthon, így Graham lisztet tettem helyette, tökéletes lett így is)
1 cs vaníliás cukor
3 csapott ek cukor (vagy ízlés szerint)

+ egy tojássárga és kevés tej a lekenéshez

A tészta hozzávalóiból tésztát dagasztatunk a kenyérsütővel, megkelesztjük.
A töltelék hozzávalóit összekavarjuk.
A megkelt tésztát lisztezett felületre borítjuk, bő centisre nyújtjuk, majd deremeccővel felkockázzuk(nekem 18 kockám lett). Mindegyik közepébe teszünk a túróból elosztva, majd az ellentétes sarkait ráhajtjuk a töltelékre, összenyomkodjuk egy kicsit a találkozási pontoknál.
Sütőpapírral ellátott tepsibe tesszük, megkelesztjük, lekenjük a tojásos tejes keverékkel, majd 180 fokos sütőbe sütjük.

Mivel nem kell hozzá túl sok tojás és kiadós is, így elégé pénztárcakímélő fogás. Egy tartalmasabb leves után megfelel második helyett. Ha van kenyérsütőnk, akkor a munka sem sok vele, mivel lágy a tészta így a dagasztása sem okozhat gondot.

Angyalszem

Ma elkezdetem sütni célzottan az ünnepekre az aprósütiket. A sort ezzel a finom kis aprósütivel kezdtem, Latsia receptje alapján készítettem, de egyből dupla adagot csináltam, azt fogom beírni.

Hozzávalók:

300 gr liszt
120 gk cukor
1 csipet só
100 gr kókuszreszelék (nekem elég darabos volt ezért kicsit átdaráltam)
200 gr vaj(én margarint használtam, a margarinnal nem akart összeállni, ezért tettem hozzá 2 ek tejfölt is, vajjal biztos finomabb)
2 tojássárga

+szóráshoz vaníliás porcukor, töltéshez valamilyen lekvár (én epret használtam)

A lisztet, cukort, sót és kókuszt elkavarjuk.
A tojást a vajjal/margarinnal kikavarjuk, majd hozzáadjuk a lisztes keveréket, összegyúrjuk az egészet. Mivel nekem nem akart összeállni, ezért tettem hozzá 2 ek tejfölt, ezzel már szépen egy gombóccá tudtam gyúrni.
1 órára hűtőbe tesszük pihenni.
Diónyi gombócokat görgetünk belőle, azt vettem észre, hogy akkor lehet a legszebben megcsinálni benne a mélyedést, ha kicsit át is melegítjük a kezeink közt, ha ezt nem tesszük meg akkor repedezni fog a széle. Sütőpapírral ellátott tepsire tesszük, majd egy vastag fakanálnyéllel vagy kerek végű marcipánformázóval, vagy akinek van kicsi nyújtófája aminek kerek a vége azzal mélyedést nyomunk minden tészta közepébe. Jó nagy mélyedés nyomjunk, mert sokat nő felfele sülés közben.
180 fokon sütjük míg szép szint kap.
Megvárjuk hogy kihűljön, majd megszórjuk porcukorral, a mélyedésekbe teszünk felforrósított eperdzsemet (vagy amit szeretünk) majd mikor már langyos a sütő betehetjük az anygalszemeket, hogy szikkadjon rajta hamarabb a eperdzsem. Természetesen ha azonnal fogyasztjuk, akkor a szárítástól eltekinthetünk, de ha dobozba szeretnénk tenni, akkor valamien módon ki kell szárítani a lekvár felszínét, hogy ne ragadjon egymásba. Én próbáltam többféleképp, nekem ez vált be a legjobban.
41 darab lett belőle.

Sós perec

Kicsi lányomat mikor szültem és bent voltam a kórházban, akkor hoztak be ilyen perecet a szobatársamnak, nekem nagyon ízlett, elkértem a receptet. Igazából semmi extra, egy ropogós kis nasi, olyan amibe biztos voltam, hogy nagylányomnak is ízlik. Ő a nagyon egyszerű dolgokat kedveli, semmi töltelék semmi sajt, semmi extra, hát ez ilyen, nem meglepő ugye, hogy szereti.
Macerás, túl sok aktív dolog nincs vele, viszont sokáig sül, mert lassan kell sütni. Nem is készítettem túl sokszor, mert mikor először elkészítettem elrémültem, a recept 1 kg lisztre szólt, hát amíg azt kisütöttem eltelt egy fél nap, így évekre jegeltem a dogot. De fél adagból már nem olyan rossz a helyzet, most is annyiból sült.

Hozzávalók:
500 gr liszt (most 100 gr ebből graham volt, szerintem nem ront rajta)
125 gr margarin
25 gr élesztő
1 kk cukor
só ízlés szerint (én ehhez 1,5 kk-al tettem, így a tészta nem túl sós, viszont a sós keverék úgyis sokat sóz rajta)
fél kispohár tejföl
125 ml tej (a graham liszt miatt pár kanállal többet tettem, tejfölből is)

+a sós "keverékhez" kb 3 ek liszt, ízlés szerint só (jó sós kell legyen) és annyi víz, hogy palacsinta tészta sűrűségű pépet kapjunk.

A margarint a lisztel, sóval, elmorzsoljuk, lyukat csinálunk a közepébe, beletesszük a többi hozzávalót, majd lekeverjük benne az élesztőt, majd összegyúrjuk az egészet. Kemény tésztát kapunk.
20 percet pihentetjük.
Diónyi, féldiónyi tésztákat csípünk belőle, majd nagyon vékonyra kisodorjuk, vékonyabbra mint a ceruza átmérője, majd perecet formáluk belőle. Én szoktam pálcácskákat is, mert van hogy azt eszik szívesebben a lányok, és azt gazdaságosabban lehet a tepsire pakolni hely szempontjából.
Lehet jó közel rakni egymáshoz, túl sokat nem nőnek.
Lassú tűznél süssük, ezt írtam le a füzetembe, ez nálam 160 fok (az én sütőm nem süt túl erősen, akinek igen, az kevesebben süsse)
Mikor már majdnem kész csorgassunk rá a sós keverékből, majd süssük készre.
Még amit leírtam a füzetembe, az az, hogy egyszere mindig csak 1 tepsit készítsünk elő, mert túlkel, és akkor már nem lesz jó. Igazából nem tudom, milyen lehet ez túlkelve, gondolkodtam is rajta tegnap mikor készítettem, mert azért ez nem kenyér, hanem egy ropogós sós rudacska, kétlem, hogy szétlapulna, vagy ilyesmi, mert kemény tészta, nem tipikusan egy kelt tészta, ízén nem tudom, hogy mennyit változtatna. Minden esetre én mindig csak 1 tepsit sodrok ki, bőven van idő amíg sül a másik, sőt egyebet is tudunk közben csinálni.

Tonhalkrém

Ilyet szerintem mindenki csinál, legalább is mindenkinek van rá egy bevált receptje. Mi nagyon szeretjük, többféleképpen szoktam csinálni, ez talán a legegyszerűbb, igazán gyors és finom kis kenőke.

Hozzávalók:
2 olajos tonhalkonzerv (én az apró darabosat szoktam venni, legalább így megspórolom az öszedarabolását, tudom, hogy sokaknak ez szemét, de én ehhez ezt szeretem felhasználni , na jó főleg a pénztárcám szereti ezt használni,az Aldis elég finom hozzá)
1 kisebb citrom leve
1/4 vöröshagyma
majonéz
bors, só ízlés szerint

A majonézt elkészítjük, majd hozzáadjuk a lecsöpögtetett tonhalkonzervet, hagymát citromlevet (ezt csökkenthetjük is, de mi jó citromosan szertjük), összekavarjuk, szükség esetén fűszerezzük.

Ha van idő akkor hagyhatjuk, hogy az ízek összeérjenek, de tálalható azonnal is. Állásal a citromos íze csökken, ezt jó ha belekalkuláljuk.

Diós koszorú (darálóskeksz)

Ilyen kekszeket tavaly unokatesóméknál ettünk karácsonykor, ezért nekem ez karácsonyi hangulatú keksz marad, szerintem örökre. Ettől függetlenül máskor is készíthető természetesen.
Mondta, hogy netről nézte le a receptet, ezért én is rákerestem most, meg is találtam a Mindmegette oldalán.
Ez is ajándékba készült, holnap visszük a nyagymamának a puszedli és porlós kifli társaságában.
Gyors, olcsó kekszféle (na jó, ez attól függ ki milyen áron jut a dióhoz)

Hozzávalók:
60 dkg liszt
1 cs sütőpor
20 dkg zsír
20 dkg porcukor
20 dkg darált dió
1 cirtom leve (nekem kicsi volt a citromom)
kicsi víz (10 ek ment bele, de ez függ a citromlé mennyiségétől)

A lisztet a zsírral és a sütőporral elmorzsoljuk, majd hozzáadjuk a a dióban elkevert cukort, egy lyukat csinálunk a keverék közepébe, ebbe öntjük a citromlevet és a vizet (vízből keveset tegyünk, majd pótolgassuk, míg nem lesz jó a massza, begyúrjuk.
Ezután én hűtőbe tettem, de ezt nem kell mindenképp, nálam úgy jött ki a lépés, majd darálón ledaráljuk(előtte illesszük fel a kekszformázó részt ha van:))), kb 10 cm csíkokat darálunk, levágjuk, majd kör alakba tesszük le a sütőpapírral ellátott tepsikre, a végeket illesszük egymáshoz.
180 fokon sütjük, míg szép szint nem kap.
Kihűlés után forgassuk bele vaníliás porcukorral, de ez nem kötelező, én úgy éreztem, hogy elég édes így is, ezért csak a felét porcukorztam meg.

Jól záródó fémdobozban sokáig ropogós, omlós marad reményeim szerint.

Mindez nehezen jött volna létre, ha nincs Egycsipet, akitől ingyen és bérmentve kaptam darálós kekszhez való formát, köszönöm szépen Egycsipet!!!!!

Akinek nincs darálós keksz formázója (és Egycsipet sem küld neki :D), és mindenképp meg akarja csinálni, az vegyen kb egy nagyobb diónyit a tésztából, majd sodorja ki, így illesz össze, szerintem így is szép, csináltam pár darabot abból a tésztából ami benne maradt a darálóba.

Mézes puszedli, már megint

Ez az adag férjem nagymamájának készült. A recept ugyanaz mint az előző, csak most habbal vontam be.
Amiért mégis felteszem az az, hogy a múltkoriban nem írtam le pár pár dolgot a habossal, most megteszem. A habot miközben sül az első tepsi puszedli verjük jó keményre, ha teszünk bele 1 csipet sót, kicsi citromlevet akkor keményebbre tudjuk verni. Mivel sok a porcukor hozzá, több részletben adjuk a habhoz.
Eddig a 3 tojásból a hab soha nem volt elég a bevonásra, most meg nem is fogyott el mind, gondolom azért, mert szép nagyok voltak a tojások, és most törekedtem arra, hogy tényleg jó kemény legyen, így a térfogata is több lett, kiadósabb volt a hab így. Mikor bevonom akkor melegen forgatom bele a puszedliket, közvetlenül a sütőből kivéve, rengeteg ragad rá, egy késsel a felesleget lehúzom róla, visszateszem a helyére, majd ott hagyom száradni. Most a felét simán a fehérbe forgattam bele, mikor a felén túl voltam a habhoz még kevertem kakaóport is, majd a másik részét ebbe forgattam. A maradék habot zacskóba kanalaztam, a zacskóra kis lyukat vágtam majd elkezdtem először a fehérekre rajzolni, még mindig maradt habom, ehhez még több kakaót kevertem, majd írtam a kakaósra is.
Amire ezután jobban figyelnék, az az, hogy nagyon finomra darálnám a porcukrot a habhoz, mert most elnagyoltam, mert nem számítottam arra, hogy marad és díszíthetek vele, ez gondot okozott a rajzolás közben, mert a nagyobb szemcséjű cukor darabok folyton eltömítették a kis lyukat, így nagyobbat kellett vágjak, nem lehetett olyan szép alakot adni a formáknak, de első próbálkozásnak nem rossz szerintem.

A szárítás: Én be szoktam tenni a sütőbe miután az már langyos, mert úgy könnyebben szikkad. Néha be is melegítek neki egy keveset, hogy siettessem a folyamatot, így is kell neki legalább fél nap. Mikor már száraz a teteje,és már viszonylag könnyen elválik a sütőpípírtól akkor megfordítom, hogy az alja is hamarabb száradjon.

Ennél még fontosabb hogy ne süssük túl, mert a szárítás alatt még szárad.
Ha így járunk el akkor finom puha puszedliket kapunk cserébe.

Mézes puszedli

Még tavaly találtam ennek a receptjét Sütis nénénél, megcsináltam 2x is, finom, puha puszedlik lesznek belőle, csak nem szabad őket túlsütni, mert akkor ropogós lesz nem pedig puha. Tavaly mindkétszer tojáshabba forgattam (mint a lenti képen), nekem úgy túl édes volt , ezért most csokival vontam be, és a tésztába is csökkentettem egy kicsit a cukort. Nekünk így jó, bár férjem szerint túl csokis (nem szereti a keserű csokit), neki csinálok egy pár habosat is ezután vagy tejcsokival vonom be.

125 gr margarin
125 gr méz

Ezeket felolvasztjuk.

3 tojássárga
150 gr porcukor (ha étcsokival vonjuk be, akkor mehet bele 200 gr is)
fél citrom leve
4 ek tejföl (halmosan)

Ezeket is összekavarjuk, előbb a tojássárgát a porcukorral kihabosítjuk, majd a többit is hozzáadjuk. Reszelhetünk hozzá 1 narancsnak és citromnak a héját, nekünk ez nem hiányzik.

A tojásos és a mézes masszát összekeverjük.

200 gr Graham liszt
250 gr finomliszt
2/3 kk fahéj, gyömbér, szegfűszeg
1/2 cs sütőpor
csipet só

Ezeket is összekeverjük, majd a mézes keverékhez adjuk, eléggé lágy masszát kapunk, mint egy muffin tészta, takarjuk le valamivel, majd tegyük a tésztát hűtőbe egy éjszakára, lehet több is.
Diónyi halmokat gömbölygessük szép kerekre, tegyük sütőpappírral ellátott tepsire, majd süssük meg 160 fokra előmelegített sütőbe. Csak épp egy kicsit kell szint váltson, ne süssük túl őket, mert ropogósak lesznek nem pedig puhák.

Ha csokival szeretnénk bevonni akkor kb 300 gr csokit számoljunk hozzá, ehhez tegyünk 3 ek olajat, majd olvasszuk fel, ne hevítsük túl, mert akkor nem lesz fénye. Az olvasztott csokiba tegyünk bele egy kihűlt puszedlit, villával forgassuk meg, majd emeljük ki, kicsit hagyjuk csepegni, majd sütőpapiros felületre helyezzük. Megszórhatjuk szóró cukorral, dekor gyönggyel, kókusszal, kinek mi tetszik, majd tegyük hűvös helyre, mikor teljesen megköt a csoki szépen lejün a sütőpapírról.

Ha tojáshabosat szeretnénk akkor a 3 tojásfehérját pár csepp citromlével és egy csipet sóval és 250 gr porcukorral verjük kemény habbá, ebbe a habba forgassuk bele a puszedliket közvetlenül miután kivesszük őket a sütőből,tegyük vissza a zütőpapíros tepsire, majd hagyjuk megszáradni, be is tehetjuk a végén a már kikapcsolt, de még meleg sütőbe. Ezt is megszórhatjuk dekorcukorral, de a habba keverhetünk kakaót is, akkor kevésbé tűnik édesnek.

Miután megszárad a hab, ill megkötött rajta a csoki jól záródó fémdobozba tesszük, sokáig eláll, puha marad.

Nekem 60 db puszedli lett ebből az adagból.


(Ezt a habosat tavaly készítettem)

Törtpaszuly

Férjem kérésére készült most ez az étel, ízre mondta hogy stimmel, de színre nem, kérdeztem, hogy milyen kellett volna legyen, mire ő, hogy világosabb. De mit tegyek, ha csak tarkababot kaptam? Amúgy emlékeim szerint édesanyám tarkababból készítette, ezek szerint az ő édesanyja nem. Elfogyott az összes, szóval szín ide vagy oda, mindegy, mindkettőből finom.

Hozzávalók:

300 gr szemes paszuly (száraz bab)

4 gerezd fokhagyma

1 nagyobbacska krumpli

3 babérlevél

+ nagy fej vöröshagyma

kb 70 gr füstölt szalonna

darált sós parika

só, bors, paprika

A paszulyt előző este átmossunk, majd beáztatjuk. Másnap feltesszük főni annyi vízzel, hogy ellepje, mikor felforr leszűrjük, megint felöntjük annyi vízzel ami ellepi, megint leöntjük, megint feltesszük főni, újból szűrjük, felöntjük, majd főzzük. Ekkor már beletesszük a babérlevlelekt is és sózzuk (ezt a többszöri forrázást most csak kíváncsiságból próbáltam ki, állítólag így kevésbé lesz szeles a kész étel, természetesen elhagyható) . A vizet fövés közben mindig pótoljuk, úgy hogy átlagosan mindig legyen víz alatt a paszuly.

Mikor már majdnem puha a paszuly, akkor beletesszük a fokhagymát és a kockára vágott krumpli is, öntsük fel annyi vízzel, hogy ellepje a zöldségeket, ezután főzzük puhára az egészet, majd turmixoljuk le, tegyünk hozzá 2 kanálnyi pirított hagymát is. Ha túl sűrű lenne, akkor még egy kis vizet adjunk hozzá, forraljuk fel, ha nem, akkor lényegében készen vagyunk.

A pirított hagymát amig fő a paszuly készítsük el. A szalonnát vágjuk apró kockákra, majd olvasszuk ki a zsírját, a szalonnapörcöket halászuk ki, majd a zsírra tegyük az apróra vágott hagymát, pirítsuk zsírjára, majd adjunk hozzá a sós paprikából ízlés szerint, borsot, fűszer paprikát, ha kell akkor sót, ezzel is pirítsuk egy kicsit, majd pár kanál vizet öntsünk rá, főzzük össze vele.

Tálaláskor a törtpaszulyra tegyünk a pirított hagymából, és mindenkép jár hozzá savanyúkáposzta.

Ez a mennyiség kb bő 3 fenőt és 1 gyermekadag.