2010. december 31., péntek

(Forrás: innen)

Minden kedves olvasómnak, blogtársamnak, ide tévedőnek szeretetben, örömökben, egészségben, sikerekben gazdag új évet kívánok!

2010. december 29., szerda

Kókuszos holdacskák

Lehetne "kiskiflik" is, de a gyerekek szerint ezek holdacskák. A tésztájában kókuszos, egyszerű kis aprósüti, kiadós, mutatós, olcsó, jól tárolható.

Hozzávalók:

600 g liszt
200 g porcukor
220 g (házi) sertészsír
200 g kókuszreszelék
1 csomag sütőpor
csipet só
5 evőkanál rum
kb. 12 evőkanál víz

étcsoki a díszítéshez

A lisztet a kókusszal, sütőporral, sóval elkeverjük,elmorzsoljuk benne a zsiradékot, hozzáadjuk a porcukort, és a rumot, valamennyi vizet, és összegyúrjuk, a vizet addig adagoljuk hozzá, míg egy képlékeny tésztát kapunk. Nekem pont 12 evőkanálra volt szükségem, de ez függ a kanál méretétől. Kisebb diónyi darabokat veszünk a kezünkbe, meggömbölygetjük, majd kisodorjuk, kifli alakba kicsit meghajtjuk. 180 fokon sütjük, míg szép szint nem kap. Mikor kihűlt végeit belemártjuk egy kis olvasztott csokiba.

Mákos szemek

Remélem Lenka nem haragszik meg, hogy átkereszteltem az aprósütiét, de nálam ez a süti e név alatt fog futni. Készült már nálam angyalszem(kókuszos), ökörszem (diós) , és most itt van a a mákos szem, de akár lehetne fekete szem is.

Hozzávalók:

250 g finomliszt
80 g porcukor
1 csomag vaníliáscukor vagy egy kanál házi vaníliáscukor
50 g darált mák
1/2 citrom reszelt héja (én ezt kihagytam)
180 g margarin

sütésálló lekvár, nálam sűrű szilvalekvár

A fenti hozzávalókból tésztát gyúrunk, Lenka szerint 1-2 órát pihentetjük hűtőben, én ezt elfelejtettem, nem volt vele így sem semmi gond. Diónyi golyókat formálunk, sütőpapíros tepsire tesszük, mélyedést nyomunk a közepébe megtöltjük alaposan lekvárral. 180 fokon megsütjük.

2010. december 22., szerda

Ólomüvegsüti lépésről-lépésre

Tavaly nagy sikere volt ennek a sütinek, ezért az idén is elkészítettem.
Lefotóztam a lépéseket is, akit érdekel a Parentian megnézheti. A recept ITT található.

2010. december 19., vasárnap

Házikó


Gyermekkori kedvenc, azaz tinikori, ugyanis akkor szereztem meg a reciét, látatlanba, a neve tetszett meg, meg a készítési módja. Aztán elkészítettem, és sokáig kedvenc sütim lett. Jó is, mert finom, mutatós, nem drága, hátránya, hogy kicsit macerás az elkészítése, de néha belefér az időbe, főleg így ünneptájt.

Hozzávalók:

a rudakhoz

220 g liszt
2 evőkanál kakaó
2 szűk kiskanál sütőpor
80 g margarin
1 tojás
120 g porcukor
1 evőkanál tejföl


a krémhez

6 evőkanál liszt
6 dl tej
2 tojássárga
250 g cukor (én most csökkentettem 220-ra még lehet ezen felül is csökkenteni, így is elég édes)
1 vaníliás cukor/egy vaníliarúd kikapart belseje
250 g margarin/ vaj


ezen kívül

1 csomag ostyalap
kb. 200 g étcsoki

A lisztet, kakaót, sütőport elkeverjük, átszitáljuk, majd elmorzsoljuk benne a lágy margarint.
Hozzáadjuk a többi hozzávalót, és összegyúrjuk. Elosztjuk 4 részre, majd miden részt tovább osztunk 6 darabra. Minden darabot 25 cm csíkká sodorunk, sütőpapírral ellátott tepsire tesszük, megsütjük.

A krémhez a cukrot a lisztel szárazon elkeverjük, hozzáadjuk a tejet és a tojássárgákat, vaníliát jól elkavarjuk, majd sűrű péppé főzzük, vízfürdőbe lehűtjük.
A lágy margarint/vajat kikavarjuk, majd jól eldolgozzuk a tejes péppel.

Az ostyát közben felvágjuk 12 db 25x6 cm csíkokra, nagyobbra ne vágjuk, mert nem lesz mi kitöltse a rudakat, és átpuhulás után csúnyán szétnyílik a teteje. 8 darabot bevonunk vékonyan olvasztott csokival, majd hideg helyre tesszük hűlni. Maradni fog még csoki, azt a végén feltudjuk használni. Nem muszáj az ostyát előre bevonni, lehet a kész süteményen is, de szerintem így egyszerűbb.

Mikor miden kihűlt, megkötött, elkezdjük az összeállítását. Veszünk egy csokimentes ostyát megkenjük krémmel, rá három rúd, megint krém, rá 2 rúd, megint krém, 1 rúd, krém, majd fedjük kétoldalról 1-1 csokis ostyalappal. 4 rudunk lesz ebből a mennyiségből, a krémnél is figyeljünk oda, hogy kb. minden rúdra ugyanannyi krém jusson. A maradék csokit rácsorgathatjuk a süti gerincére, így fedjük az esetlegesen kibuggyanó krémet, megszórhatjuk míg meg nem köt egy kis kókusszal is, így havas hatást érhetünk el.
Hideg helyre tesszük, várunk kb. fél napot míg jól átpuhulnak a rudak, ezután szépen lehet szeletelni és vágni. Ha a csoki törne, akkor a kést kissé melegítsük fel.

2010. december 15., szerda

Csokis-mákos keksz

Elkezdtem a karácsonyi kekszes dobozok feltöltését, elsőként erre a Maricánál talált kekszre esett a választásom. Egyúttal felhasználtam a kakaómasszából felhalmozott mikuláscsokik jórészét, amit amúgy "nyersen" nem eszünk meg, de így megsütve már ehetővé válik számunkra. Így is nagyon finom lett, igazi csokival pedig biztos még finomabb.

Hozzávalók:
150 g lágy vaj / margarin
1 csipetnyi só
70 g kristálycukor (eredetiben 100 g, de nekem nem étcsokim volt, így jónak láttam csökkenteni kicsit a cukron)
100 g barna nádcukor
1 tojás
250 g liszt
1 teáskanál szódabikarbóna
100 g zabpehely
3 púpozott evőkanál egész mák
150 g aprított étcsokoládé
3 mandarin leve (eredetiben egy citrom leve és héja, és fél narancs leve)

A margarint a sóval kikavarjuk, majd hozzáadjuk a cukort és a tojást, jól eldolgozzuk.
A lisztet, szódabikarbónát, zabpelyhet, mákot, csokit elkavarjuk, majd hozzáadjuk a vajas keverékhez. Végül hozzáadjuk a mandarinlevet, nekem épp formázható masszám lett, ha narancsot és citromot használunk valószínű szükséges a hűtés, hogy keményedjen a massza. Nedves kézzel diónyi gömböket gömbölygetünk, majd kicsit ellapítjuk. Sütőpapírral ellátott tepsire tesszük, majd 180 fokon kb. 20 percet sütjük, vagy addig, míg a pereme kezd színt kapni. Elején lágy a keksz, de hűléssel ropogóssá válik. Elég sokat nő oldalra, hagyjunk helyet neki. Nekem 36 db elég méretes kekszem lett ebből az adagból.

2010. november 28., vasárnap

Hópelyhek advent első vasárnapjára

Elkezdtem én is készülődni.
Már tavaly is szerettem volna írókázni mézest, de idő hiányában nem jött össze, vagy nem is tudom miért maradt el. Az idén sincs több időm, de nagyon elszántam magam, sokaknak szeretnék ilyen ajándékot adni, szóval edzeni kell.
Az edzés elkezdődött, első darabokat láthatjátok a fotókon.

Mindenkinek áldott, meghitt készülődést az ünnepekre!

2010. november 6., szombat

Áfonyás piskótatekercs

A héten gyönyörű piskótatekercseket láttam, Ms. Poppynál, és a Kifőztük újságban is, egy sütőtökös krémsajtos verziót. Hát nagyon megtetszett, és eldöntöttem, hogy előbb utóbb mindenképp kipróbálom. Szintén a héten ölembe hullott, fél kiló lefagyasztott áfonya, azaz a sógornőm ölébe hullott, ő meg adott nekem is belőle, s kíváncsian várja, hogy mit csinálok belőle. A gyönyörű tekercsek után mindenképp piskótatekercsben gondolkodtam, hát az enyém ilyen lett. Nem túl szép (nem használtam zselatint fixáláshoz, így vágásnál maszatolódott a krém, ezért nem szép, legalábbis erre fogom), de nagyon finom. Levontam a konklúziót, nem érdemes tekercselni, egyszerűen összerakható egy edénybe is, és lehet kanalas desszert.

Hozzávalók:

a piskótához
4 tojás
4 csapott ek cukor
3 halmos ek liszt
1 halmos ek kakaó
1 ek olaj
csipet só
pár csepp citromlé

az áfonyás krémhez
250 g áfonya
3 dl almalé
40 g pudingpor (1 csomag)
3 ek cukor (vagy ízlés szerint)

a fehér krémhez
250 g alaposan lecsöpögtetett tejföl (vagy mascarpone sajt)
4 dl tejszín
ízlés szerint porcukor és vaníliás cukor

A piskótához a tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéhez adjuk a sót citromlevet kemény habbá verjük, majd a cukorral együtt nagyon kemény habot verünk belőle. Hozzáadjuk a tojások sárgáját, az olajat, majd a kakaóval elszitált lisztet (ezt már csak egy habverővel). Egy gáztepsit kibélelünk sütőpapírral, ezen eloszlatjuk a tésztát, 175 fokon sütjük. Vigyázzunk ne süssük túl, mert feltekerésnél elreped.
Miután megsült rögtön lehúzzuk a sütőpapírról, majd a sütőpapírral együtt feltekerjük, hűlni tesszük.

Közben elkészítjük a krémeket.

Az áfonyát 2 dl almalével főzni tesszük. 1 dl almalében elkeverjük a pudingport és a cukrot, majd mikor felforrt az áfonyás almalé hozzáöntjük, megfőzzük, vízfürdőbe néha belekeverve lehűtjük.

A tejszínt 3-4 ek porcukorral kemény habbá verjük, ketté osztjuk, egyik részét félretesszük a külső borításra . A lecsepegtetett tejfölt porcukorral és vaníliás cukorral elkavarjuk, majd hozzá adunk pár kanál felvert tejszínt, fellazítjuk, majd az egészet egymásba forgatjuk.

A kihűt lapot megkenjük először a tejszínes krémmel, majd eloszlatjuk rajta az áfonyás krémet, feltekerjük. Kívülről megkenjük a maradék tejszínnel.


Tálalás előtt megszórjuk kakaóval, mintázzuk tetszés szerint.

2010. november 5., péntek

Ordás-magos pogácsa


Ne ijedjen meg senki az orda láttán, igazából ez egy túrós pogácsa recept, csak volt a hűtőmbe 300 g elfekvő ordám, valamit kezdenem kellett vele, így ezt használtam fel túró helyet.
Ritkán sütök pogácsát, mert igazi sikerélményem még nem volt eddig. De ez a darab olyan lett amilyet kívánni csak lehet, finom puha, szellős, könnyű tésztájú, másnap is puha. Amin megpróbálok következő alkalommal változtatni, az az, hogy belecsempészek egy kis teljeskiőrlésű lisztet is.
A receptet innen vettem, ici-picit változtattam rajta.

Hozzávalók:

200 g vaj
2 dl tejföl
500 g liszt
1 tojás
300 g orda
30 g élesztő
3 tk
250 g reszelt sajt
1 tojás megkenni a tetejét
3-3 ek mák és napraforgómag a tésztába + szórásnak a tetejére egy kevés

A szobahőmérsékletű vajat a lisztel, sóval, magvakkal elmorzsoltam. Belereszeltem az ordát ezzel is elkevertem. Lyukat csináltam a keverék közepébe, beletettem a tejfölt, tojást, rámorzsoltam az élesztőt, elkavargattam, hogy feloldódjon az élesztő, majd alaposan összegyúrtam a lisztes keverékkel.
Lisztezett felületen kinyújtottam, megszórtam 125 g sajttal, hajtogattam, pihentettem 10 percig, majd még kétszer kinyújtottam és hajtogattam már sajtszórás nélkül (szerintem egy nyújtás-hajtogatás elmaradhat nyugodtan). Férfiujjnyi vastagságúra nyújtottam, lekentem tojással, megszórtam a maradék sajttal, magvakkal, majd kis kockákra vágtam(nem szoktam kerekre szaggatni, számomra így is szép a pogácsa). Kicsit a széleket meggömbölygettem, majd sütőpapírral ellátott tepsire tettem. 180 fokon sütöttem míg szép színt nem kapott.

2010. november 1., hétfő

Sütőtökös-duplán csokis keksz


Még mindig kedvencünk EZ a keksz, készül nálunk sütőtök szezonban többször is. Amit változtattam rajta az az, hogy a fele adag csokit felolvasztva teszem hozzá(ezért lett duplán csokis, mert tettem bele olvasztva és darabolva is, akár lehet emelni is a darabos csoki adagját), így barnásabb lesz a tészta, nem olyan sütőtöksárgás, gyerekeim szívesebben eszik így a sokadik darab után is. A friss darabokat betermelik ők különösebb szín, állagvizsgálat nélkül, de mikor már "ráunnak" akkor figyelik ezeket is, és szembetűnik a keksz "furcsa" színe, esetleges sütőtökrostok benne. A rostok ellen úgy küzdök, hogy ha nagyon rostos átpasszírozom egy fém szitán, ha kevésbé, akkor csak botmixerrel szétcsapom.
Most barna nádcukorral készítettem, talán mégfinomabb lett tőle a végeredmény.
Ami viszont számomra érdekes, szerintem ez a keksz finomabb margarinnal mint vajjal.

Mindenki figyelmébe ajánlom ezt a kekszet, sütőtökutálóknak is kedvenc darabja lehet. A családban csak én szeretem(rajongásig) a sütőtököt, de így mindenki legyűr belőle jópár darabot különösebb megerőltetés nélkül. Tele van rosttal, sokáig puha marad, jól tárolható, megfelel uzsira, de akár reggelire is, szinte észre sem lehet venni, hogy tele van teljeskiörlésű liszttel és zabpehellyel, nem munkaigényes, kiadós, szóval minden jó elmondható róla. Egy hátránya van, nem szép, így nem is fotogén, de ezt megbocsájtom neki.

2010. október 22., péntek

Kifőztük Karácsony


A Kifőztük csapata nagy fába vágta a fejszéjét. Nagyon szép és önzetlen kezdeményezést ötlöttek és valósítottak meg. Sok-sok munkával járt, hogy egy csodaszép karácsonyi kiadványt készítsenek 115-en.
Ez a szám nem ingyenes, mert az adományozáshoz pénz kell, azt meg mi olvasók juttathatjuk el a közös számlaszámra. A befolyt összegből rászoruló gyermekes családokat fognak támogatni, amiben nekik a Magyar Élelmiszerbank segít.

Én segíteni fogom az akciót. Minimum határ nincs a befizetési összegnél, ezért úgy gondolom mindenki segíthet, és cserében letöltheti majd a csodaszép Kifőztük Karácsony-i különszámát. Sok kicsi sokra megy. Segítsünk, hogy tényleg így legyen.

2010. október 18., hétfő

Mákos bundában sült tőkehalfilé

Nem írok receptet, mert nem egy különlegesség, csak annyit csináltam, hogy a panírmorzsában kevertem egy kis mákot (egész szemeket), mert szezámmag épp nem volt itthon. A többit ugyanúgy készítettem, mint egy sima rántott hal esetében. Így is finom lett, és egy újabb változat a rántott halra.
Szerintem igazán izgalmas mákkal is a hal, jó ropogós panírt kapunk, ízén különösebben nem változtat.
Gyors és finom kategória, ajánlom elfoglalt háziasszonyoknak:)).

2010. szeptember 17., péntek

Diós-csokis háromszögek -Segítsüti

Az a megtisztelő felkérés érkezett hozzám, hogy süssek Segitsüti Süti árverésere.
Hát nem tudtam neki ellenállni, rögtön igent mondtam. De mostanában úgy érzem minden összeesküdött ellenem, mert nagyon nehezen jön össze ez a bejegyzés. Jelenleg internetkapcsolatom sincs, szóval ha nem ragálok kommentekre, levelekre ennek tudható be.
Az időt most sem tudom húzni, jöjjön nyomban a recept:

Hozzávalók:
250
g darált dió
1tojás
150
g porcukor
50
g liszt
csipet só
1 vanília kikapart belseje

+1
tojásfehérje
durvára vagdalt dió a tetejére
kb. 150 csoki

A lisztet a dióval és a sóval elkeverjük. A tojást a cukorral és a vaníliamagokkal fehéredésig keverjük, majd hozzáadjuk a diós keveréket, eldolgozzuk, összegyúrjuk. Lisztezett felületen kb. 4 mm vastagságúra nyújtjuk., A tojsáfehérjét csipetsóval felverjük, rákenjük a tésztára, megszórjuk a vagdalt dióval, megszórjuk darabos dióval, háromszögekre vágjuk. Sütőpapírral ellátott tepsibe tesszük , 175 fokra előmelegített sütőbe toljuk, megsütjük.
Kihűlés után csokiba mártjuk az alját, a tetejét pedig tetszés szerint megcsorgatjuk.

Én ebből 1 kilónyit tudok felajánlni az árverésre, és nagy nagy valószínűséggel postai úton fogom eljuttatni a kedves licitálónak. Licitálni ITT lehet.



2010. szeptember 4., szombat

Kókuszkocka

Kicsit újragondolva, vagy hogy is mondjam...
Régen is dupla adagot csináltam, mert egy szimplához nincs megfelelő tepsim. Most, hogy jópár év után elővetem a receptet (amit nagyon szerettem, nem is tudom miért nem sütöttem mostanában), utánaszámoltam, és elrettentet hogy mennyi margarin/vaj és cukor van egy dupla adagba. Jól megfaragtam, a cukort is, a vajat is, tej egy részét kefirre cseréltem, bónuszként kapott egy kis zabpehelylisztet, ez lett a végeredmény.

Hozzávalók egy nagytepsihez ( kb. 30x40-es):

300 g cukor
60 g vaj
2 tojás
100 g méz
450 g finomliszt
150 g zabpehelyliszt
1 csomag sütőpor
fél kiskanálnyi szódabikarbóna
2 dl tej
2 dl kefir

Hozzávalók a mázhoz:

100 g cukor
3 evőkanál kakaó
1,5 evőkanál keményítő
4 dl tej
190 g vaj
+ kókuszreszelék a hempergetéshez

A cukort, vajat, tojást és mézet jól eldolgozzuk egy mixerrel. A kétféle lisztet és a sütőport elkavarjuk, majd hozzáadjuk a mézes keverékhez több részletben, közben a tejet és a kefirt is hozzáadjuk, jól kidolgozzuk az egészet. Beleöntjük egy sütőpapírral ellátott tepsibe, majd 175 fokra előmelegített sütőbe toljuk, megsütjük. Most is ugyanúgy viselkedett ez a tészta mint rég, a szélei jóval alacsonyabb maradt.
Amit változtattam az arányokban a régihez képest a tésztán, 100 g cukorral és 40 g vajjal kevesebb került bele, a fele folyadék kefir lett, plusz a liszt egy részét lecseréltem zabpehelylisztre (zabpehely megőrölve).

A mázhoz a cukort, kakaót, keményítőt szárazon elkavarjuk, majd hozzáadjuk a tejet, csomómentesre keverjük, majd megfőzzük. Lazább puding állaga lesz. Mikor kész, lehúzzuk a tűzről, beletesszük a vajat, majd olvadásig kavarjuk. Ezután a felkockázott sütit beleforgatjuk, majd meghempergetjük a kókuszreszelékbe.
Nekem pár darab máz nélkül maradt, következő alkalommal 1 dl tejjel többet teszek, de a többi hozzávalón nem változtatok.
Kakaóból lehet többet is tenni, ízlés szerint növelhető, csökkenthető az adag.
Amit változtattam a mázon, 100 g cukorral és 210 g vajjal kevesebb van benne, tejből 12 evőkanál helyett 4 dl, és pluszba van még benne az 1,5 evőkanál keményítő.

A szerkezete jó laza lett, igaz már nagyon rég nem csináltam a sima fehérlisztest, de szerintem ez lazább, úgy gondolom, hogy a kefirt miatt.

2010. szeptember 2., csütörtök

Zakuszka

Múlt héten készült ez az adag, dunsztba tettem, majd jól elfeledkeztem róla, és csak ma vetem ki a dunsztból.
Akik kötődnek valamilyen szállal Erdélyhez azok ismerik, akik nem azoknak érdemes megismerni, mert nagyon finom, nagyon jól ellehet vele csomagolni a nyár ízeit a hűvös téli napokra.
Ezt is mint sok mást édesanyám receptje alapján készítem, az elkészítés menetében viszont pár dolgot megváltoztattam. Sok a munka vele, nehezen szánom rá magam, de jól előkészíthető. Ha van hely a fagyómban, akkor lesütöm a padlizsánt, paprikát szezonban, paradicsomot lefőzőm sűrűre, mikor meg kedvem és időm van, akkor előveszem, s már csak a hagymát és a babot kell előkészíteni, majd összefotyogtatni az egészet. Így csináltam pl. az idén tavasszal is egy fél adagot.

Hozzávalók:

3 kg gogos/pritaminpaprika
3 kg húsos papaprika(nálam általában kápia)
6 db jó nagy vinetta/ padlizsán
2 kg hagyma
3 kg paradicsom sűrűre főzött leve (tavasszal nem volt hozzá paradicsomlevem, így sűrített paradicsommal csináltam, úgy is jó volt)
3 l zsengéspaszuly/friss fejtett bab
5-6 dl olaj (rendesen 1 l, de szerintem fölösleges bele annyi)
só, bors, babérlevél


A padlizsánt és a paprikát (a gogost is) parázs felet megsütjük, a fekete héjától megfosztjuk, lecsöpögtetjük, majd főzés előtt ledaráljuk. A paprikát nem muszáj parázs fölött megsütni, lelehet nyersen is ledarálni, és úgy elfőzni a levét, de az sokkal több idő, és szerintem zavaró is benne a sok kis héjdarab, ami mindig a szájpadlásunkra ragad, s nem utolsó sorban így állítólag az epéseket sem zavarja annyira (de ebbe nem igazán tudok állást foglalni, nekem ilyen gondom nincsen).
A hagymát megtisztítjuk, cikkekre vágjuk, majd beáztatjuk vízbe pár órára, hogy veszítsen a csípősségéből, kevésbé csípje a szemünket darálás közben. Majd ledaráljuk (jó ha szabadlevegőre tudunk vele menni), és elkezdjük párolni olaj nélkül, mindaddig, míg el nem fövi a levét. Közben meg-meg kavarjuk, és sózzuk is kicsit. Lehetne olajban is sütni az egészet, de úgy nehezebb lenne a végeredmény.
A babot megfőzzük sós babérleveles vízben. Ha nem zsenge a babunk, akkor előző este áztassuk be, de ebben az esetben nem kell 3 liter, 8 dl akkor bőven elég, mert sokat dagad másnapra.

Mikor minden így elő van készítve elkezdhetjük az összefőzést. A paprikát és a hagymát szoktam legelőször jó alaposan lesütni(közben sózom), ekkor teszem bele a babérlevelet(4-5 db) és a borsot(10-12 db) is egy teatojásban. Mikor már elfőtte a levét hozzáteszem az olajat is. Egy idő után eltűnik benne az olaj, majd kis idő múlva ismét kezd "feljönni" azaz kiválni, ekkor hozzátesszük a paradicsom sűrű levét, majd kis idő múlva padlizsánt is, legvégül a babot. Jól összefotyogtatjuk, közben folyamatosan kavarjuk, sózzuk még ha kell, majd jó alaposan átmosott, csírátlanított üvegekbe tesszük, ezután mehet a szárazdunsztba.

Tartósítás: még nem alakult ki a szokásom, van olyan mikor az egészhez elkeverek egy kis nátrium benzoát. Tavasszal nem tettem semmit, de az csak fél adag volt, és kb 3 hét alatt el is fogyott. Most öntöttem mindegyik tetejére egy kis olajat, annyit, hogy ne érintkezzen a felület a levegővel, szerintem már ez is tartósította volna, de azért még megszórtam egy csipet szalicillel is (hiába na, sok a meló vele, nagyon sajnálnám ha tönkremenne), a szalicilt és a plusz olajat is mindenképp leveszem mielőtt tálalom.

Én legjobban pirítóssal szeretem, de friss kenyérrel sem megvetendő sőt. A babot ki is lehet hagyni belőle, de nem érdemes. Egy ilyen adagból 10-11 720 ml-is üveg lesz körülbelül.

2010. augusztus 28., szombat

Őzpörkölt


Ha már ma van az I. Nemzeti Gulyás Nap (bővebben ITT olvashatok róla), úgy gondolom, hogy valami témába vágót nekem is be kell jegyeznem e napon. Igaz, ma nem főzök ilyesmit, mert csak lányokkal vagyok itthon, ők meg nem igazán pártolják ezeket az ételeket, de mégis tudok valamit mutatni, ezt a fincsi őzpörköltöt. Nem most készült, nem is tudom miért nem tetem fel eddig a blogra, pedig nagyon nagyon szeretjük, és az őzfasírt mellett ez a leggyakrabban készült étel őzhúsból a konyhámban.



Hozzávalók:
4 evőkanál zsír
3 nagy fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
2 db paprika (ha van akkor pritamin)
1,2 kg őzcomb
2 szál sárgarépa
1 szál petrezselyemgyökér
2 nagyobb paradicsom
1 db csípős paprika (elhagyható)
1,2 dl száraz vörösbor
15 szem borókabogyó
2 babérlevél
15 szem bors
kakukkfű

bors
pirospaprika

A zsírt felhevítjük, rádobjuk az apróra vágott vöröshagymát,sózzuk, üvegesre pirítjuk.
Hozzáadjuk az apróra vágott (pritamin)paprikát, durvára vágott fokhagymát,enyhén sózzuk, majd zsírjára sütjük.
A hártyáktól megfosztott, alaposan megmosott, áztatott, kockázott húst hozzáadjuk az alaphoz. Mozsárban durvára tört borókabogyót, szemes borsot, és a babérlevelet egy teatojásba tesszük, majd a húshoz adjuk, és megszórjuk ízlés szerint kakukkfűvel, sóval.
Amíg a hús minden oldala ki nem fehéredik nem öntünk alá vizet.
Miután a hús minden oldala kifehéredett felöntjük annyi vízzel ami szinte ellepi,hozzáadjuk a lereszelt répát és petrezselymet, majd fedő alatt főzzük tovább. Ha kell a vizet pótoljuk a főzés közben. Félidőben hozzáadjuk a héjától megfosztott kockára vágott paradicsomot, és a csípős paprikát (ezt elhagyhatjuk ha nem akarjuk csípősre készíteni)
Mikor már majdnem kész megszórjuk pirospaprikával, felöntjük a borral és fedő nélkül főzzük addig, míg sűrű szaftja nem lesz. Ha kell még utánsózzuk, borsozzuk.

Nekem a kedvenc köretem hozzá a krumplipüré (tudom nem ez a megszokott, de mégis), szigorúan vajjal készítve ez esetben, és párolt almás-lilakáposzta.


2010. augusztus 16., hétfő

Nyári gombócleves

Azért hívtam el nyárinak, mert gyorsan elkészül és savanykás, ha teszünk bele kefirt vagy joghurtot, és egy ilyen tulajdonságokkal bíró leves, nagyon jól jön a nyári nagy melegben.
Egész nyáron ez (vagy ehhez hasonló, más zöldségekkel) készült, ha gombóclevesre vágytunk, a hosszan fövő változatot (ITT olvasható) hagyom a hűvösebb napokra.

Hozzávalók (kb. 3 l leveshez):

kb. 350 g finomra darált pulykahús
kevés (kb 2 ek) kefir
zabpehely
1 gerezd zúzott fokhagyma
2 kockacukornyi finomra vágott hagyma
2 répa
3 krumpli
2 maréknyi zöldborsó
só, bors, paprika
2 evőkanálnyi sóban eltett tárkony

Tálaláshoz pluszba még kefir vagy joghurt.

A zöldségeket a szokásos módon megpucoljuk, a répát vékonyra gyaluljuk, a krumplit kockázzuk.
A húst összekeverjük annyi kefirrel és zabpehellyel, hogy formázható masszát kapjunk (a zabpehely egyáltalán nem fog érződni benne), fűszerezzük a fokhagymával, vagymával, sóval, borssal egy evés pirospaprikával. Ha a gyerekek megeszik, akkor keverhetünk pele apróra vágott petrezselyemzöldet is, mert jól mutat úgy és finom is.
A répát 2-3 evőkanál olajon addig pirítjuk, míg szépen meg nem színesíti az olajat. Ekkor kiszedjük, félretesszük. Az edényt felöntjük vízzel, sózzuk, beletesszük a tárkonyt (én teatojásba szoktam betenni) majd hagyjuk hogy felfőjön. Mikor forr a víz beletesszük a húsgombócokat, főzzük kb. 15 percig, majd beletesszük a zöldségeket (répát is) és puhára főzünk benne mindent.
Ha mindenki kefirrel/joghurttal kéri, akkor már a főzés végén beletehetjük, ha nem tálaljuk külön.

(Házilag készült kaukázusi kefir nagyon jól vegyül a levesben, nem lesz csomós, boltihoz érdemes egy szűrőt használni.)

2010. augusztus 14., szombat

Házicsoki

Gyermekkorom egyik meghatározó édessége. Nem csak otthon készítettük, hanem az üzletek polcain is fellelhető volt baton néven, sőt szinte csak ez volt a polcokon egy pár más édesség mellett. Ilyen pl. az eugenia, a törökméz (ami teljesen más volt, finomabb, mint amit itt Magyarországon lehet kapni), a rahát, a halva és a szalámikeksz.
Édesanyám viszonylag sűrűn készítette, sokszor még szaloncukrot is ebből készítettük, és azok voltak a legfinomabb szaloncukrok.
Nemrég beszereztem 1 kg sovány tejport (Debrecenben, a Tesco mögötti cukrászboltban, "kemény" 1030!!! Ft-ba került az egy kg) és azóta készült párszor házicsoki a konyhámban. Kipróbáltam már több receptet is, eddig édesanyámé vált be leginkább(nagyon kicsit változtattam azért rajta), bár jelenleg számomra nagyon édes, ezen jó volna még változtatni. Majd kísérletezek vele, aztán idővel felkerül a saját szájízre szabott darab is reményeim szerint.

Hozzávalók:
500 g cukor
1,5 dl víz
250 g tejpor
60 g cukrozatlan kakaópor
60 g vaj

+olajos magvak, aszalt gyümölcsök ha szeretnénk bele tenni
jelen esetben került egyik felébe 60 g dió(kissé megpörkölve, darabosra vágva), másik felébe 50 g kókuszreszelék

A tejpor a kakaóval átszitáljuk.
Egy tepsit/jénait kibélelünk alufóliával.
A cukort egy vastag aljú edénybe tesszük, ráöntjük a vizet, főzzük mindaddig, amíg egy kistányérra cseppentve egy kis cseppet, nem terül szét, hanem gömbbe marad (ha a tányért mozgatjuk akkor is). Ez az a pont ahol ellehet rontani ezt az amúgy egyszerű édességet, ha keveset főzzük csak kanállal tudjuk megenni (ebben az esetben ostyalapok közzé is tehetjük), ha sokáig, akkor nagyon kemény lesz. Ezután beletesszük a tejporos-kakaós keveréket, egy kézi habverővel csomómentesre keverjük, hozzáadjuk a vajat, elkeverjük benne, majd mehet bele az ízlésünknek megfelelő extra hozzávaló (most egyik felébe dió, másik felébe a kókusz). A kibélelt formába egyenletesen elkenjük a még folyós állagú csokit, mikor félig már megkötött felvágjuk kedvünk szerint. Sokáig elálló édesség, mivel elég tömény kevés is elég belőle.

2010. augusztus 13., péntek

Tojásos padlizsán

Ez az az étel, ami biztos nem fog szépségversenyt nyerni, de nekem egyik gyermekkori kedvencem, és szerintem többek kedvence lehet akik nyitottak az új ízekre, és szereik a padlizsánt. A családban csak én rajongok érte, férjem megeszi, de nem kér repetát, a lányok megsem kóstolják.

Nem nehéz elkészíteni, egy nagyobb padlizsánt megpucolunk, felkockázunk, megszórjuk sóval és szűrőbe tesszük csepegni (kb. 20 percre).
Egy nagyobbacska hagymát finomra vágunk, olajon megdinszteljük, majd rádobjuk a lecsöpögött padlizsánt, majd fedő alatt puhára pároljuk. Mikor kész rászórunk egy kisebb csokornyi apróra vágott petrezselymet (mindenképpen friss legyen), borsozzuk, ha kell sózzuk.
4-6 tojást felverünk kissé egy villával, sózzuk ízlés szerint, majd a padlizsánra öntjük, állandó kevergetés mellett lágyra sütjük. Lehetőleg friss kenyeret adjunk hozzá.
Szerintem nagyon finom. Teljesen más az íze mint a padlizsánkrémnek, de a muszakához sem hasonlít.
Azért élőben jobban néz ki mint a képen, és ha van szép sárga házi tojásunk, akkor az is sokat dob a kinézetén.

2010. augusztus 12., csütörtök

Kikavart tök


Gyermekkoromban rémlik, hogy ettem ilyet, de nem hagyott bennem mély nyomot. Persze padlizsánkrémként akarták "eladni" nekem, arra meg erős túlzással sem hasonlít, maximum csak annyiban, hogy majonézes mindkettő, és kenhető. Hiába, a töktől nem lehet padlizsán ízt elvárni, sem fordítva. Ettől függetlenül finom kis kence, és rengeteg tök eltüntethető vele.

A gyermekkori emlékeket Ottis juttatta eszembe pár napja, s mivel felgyűlt megint a sok tökféle, így elkészítettem, jól tettem. 4 főből 3-nak ízlett, a nagylány állt ki megint a sorból, lassan már nem is mérgelődöm rajta.

Receptet külön nem írok, csak az elkészítésének menetét.
1 kg (nem lesz sok, rettentő sok víz kifolyik belőle a csepegtetéssel) tököt (tisztán) felkockázzunk, sós petrezselymes vízben puhára főzzünk. Leszűrjük, botmixerrel pépesítjük, jól lecsepegtetjük. Készítünk hozzá 1 tojásból majonézt (én a krumplisat használtam ehhez is), majd összekeverjük. Ízesítjük sóval, borssal, zúzott fokhagymával, vagy amivel szeretnénk.

2010. augusztus 7., szombat

Cukkinis palacsinta pizzás töltelékkel

Lassan úgy érzem tököt tökkel eszünk, végül is nem bánom, mert nagyon kedvelem.
Szeretem azért mert nagyon változatosan elkészíthető, készül belőle nálunk rántott tök/cukkini , lecsóba is kerül, főzelék (nagy ritkán), fasírt, leves, de készül belőle cukkinis süti (gyermekeim egyik kedvence, én meg örömmel készítem nekik, mert telis-tele van rostokal, szerintem tökéletes reggeli egy pohár tej vagy joghurt társaságába), vagy szórt cukkinis-mákos pite (férjem a cukkinis sütik közül inkább erre szavaz), de pékárú is készül vele.
Megint felhalmozódott a sok tökféle a háznál, így gondoltam kipróbálok valami újat, sós palacsintát sütni vele, majd valami töltelékkel megtölteni, kisütni sütőben.


Ez lett belőle, a család többi tagjának is elnyerte tetszését, kivéve nagylányunkat, ő hozta a formáját, s gyakorlatilag megkóstolás nélkül utasította el.

Hozzávalók a palacsintához:

500 g tök tisztán
200 g finom liszt
100 g Graham liszt és zabpehely liszt vegyesen
5 dl tej
1 kiskanál só
1 kiskanál bazsalikom
2 csipet bors
2 kockacukornyi olvasztott vaj
víz amennyit felvesz

A megpucolt, magoktól megfosztott tököt apró lyukú reszelőn lereszeltem, megszórtam a sóval, hogy levet engedjen. Nem szűrtem le, a leve is belekerült a palacsintatésztába. Rászórtam a többi hozzávalót a víz kivételével, majd mixerrel jól eldolgoztam, majd annyi vizet öntöttem hozzá, hogy kicsit sűrűbb legyen a normál édes palacsintától az állaga.
13 db palacsinta sült ki ebből az adagból.

A töltelékhez a pizzás csigához használt szószt készítettem, csak jóval hígabbra hagytam.
Megtöltöttem a palacsintákat, vajjal vékonyan kikent sütőedénybe raktam egy sort, megkentem egy kis szósszal, majd reszeltem rá sajtot, még egy sort raktam rá, majd ezt is megkentem pizzaszósszal, reszeltem rá sajtot.
230 fokon addig sütöttem, míg ráolvadt a sajt a palacsintákra.

2010. július 20., kedd

Kókuszos eperkrémleves

Vendégeimnek a nagy kánikulára való tekintettel nem meleg levest szántam, hanem egy frissítő gyümölcslevest. Jó választás volt, nagyon ízlett nekik. Ezek a kókuszos gyümölcslevesek nálunk már 3-ik nyara visszatérő vendégek, mert nagyon finomak. Eperrel együtt az idén készítettem először, az eredmény nagyon jó lett. Más gyümölccsel is érdemes kipróbálni, nagyon jól passzol hozzá a sárgadinnye (mézdinnyét kivéve, állással keseredik vele), szőlő, meg a déli gyümölcsök, de azokból nyáron ritkán készítem.

Ezt az epres változatot a Kifőztük magazin 4-ik számába készítettem.

Hozzávalók:
5 dl tej
7 dkg kókuszreszelék
50 dkg eper (jelen esetben mirelit)
2 dl joghurt
porcukor ízlés szerint

A tejet a kókusszal felfőzzük, hagyjuk lehűlni (lehet egy éjszakát is), majd leszűrjük, a kókuszból kinyomkodjuk a levet.
A kókuszos tejet az eperrel (nem csepegtetem le) összeturmixoljuk, hozzáadjuk a joghurtot és ízlés szerint porcukrot és kész is van a leves.
Most dupla adagot készítettem, és vettem fél kiló friss epret is, amit kockára vágtam és levesbetétként külön szervíroztam.

Ha van kókusztejünk, akkor az is használható, de bevallom nekem ez a tejes megoldás jobban ízlik. Joghurt helyet használhatunk tejszínt is, de ugyanúgy mint a kókusztej esetén, nekem a könnyed joghurttal jobban ízlik.
A tej mennyisége függ attól is, hogy mennyire vizes az eprünk, ízlésünknek, és az eper víztartalmának megfelelően hígíthatjuk a levest.
Tálalhatjuk leveses tányérba, de adhatjuk pohárba is ha darabos gyümölcsök nincsenek benne.



A maradék kókuszt nem érdemes kidobni, fincsi pohárkém készíthető vele, recept a Kifőztük magazinban megtalálható.

2010. július 14., szerda

Pulykanyársak és díjak


Nincs kedvem főzni, gondolom nem vagyok ezzel egyedül. Minden esetre a mai ebédet kint árnyékban sütöttem meg (kivéve a levest) a lányokkal, élvezték ők is, gyorsan is kész lett (kb fél óra alatt minden megsült, a köret is), holnapra is valami grillezős kaján gondolkodom.

Szeretek darált húst használni, mert több az esély rá, hogy a lányok is megeszik (a kicsi ebből nagyon jóízűen evett, a nagy hozta a formáját, és nem szeretemmel elrendezte), és gyorsabban elkészül az étel.

Már rég tervezgetem, hogy így hurkapácára "fűzöm" a húst, mert tetszik, meg olyan jópofa, jól fogható. Ma kipróbáltam, nekünk bejött. Sok helyen láttam már így formázni a darálthusit, nem saját ötlet a formázás.

A fűszerezés most így alakult:

700 g darált pulyka
2-3 evőkanál kefir
1 evőkanál mustár
1 duci gerezd zúzott fokhagyma
1/4 fej apróra vágott vöröshagyma
zabpehelyliszt (kávédarálón őrölt zabpehely)
zsemlemorzsa

bors
paprika

A darálthúst összekevertem a kefirrel, mustárral, hagymákkal, annyi zabpehellyel és zsemlemorzsával hogy formázható massza legyen ( a zabpehely volt a többségben), ízlés szerint fűszereztem sóval, borssal, pirospaprikával, majd 8 részre osztottam, majd nedves kézzel félbe tört hurkapálcára dolgoztam. Asztali grillen sütöttem meg, mellette sült lapcsánka is, és készítettem hozzá még ubisalit, nagyon fincsi lett így együtt.
A hús nagyon szaftos maradt, gondolom a kefirnek köszönhetően, máskor is fogom így készíteni. Lehetne többfelé osztani és vékonyabb rudakat sütni, így egy kicsit nehezebben sült át.

És díjat is kaptam Amitól, ami nagyon jól esett, köszönöm neked!!!


Ezt a díjat már megkaptam, sőt ez volt az első díj amit kaptam, szóval különösen kedves nekem. Mivel akkor kiosztottam, ezért most eltekintek ettől. Ugyanezt a fenti díjat megkaptam Biankától is, plusz még a következő kettőt, de nem csak én, hanem az egész Kifőztük csapata, köszönöm neked a csapat nevében is!



És kaptam mégegy díjat Jutkától, amiről elfeledkeztem, de most eszembe jutott, kösznöm ezt is nagyon-nagyon szépen, ezt küldöm mindenkinek aki erre jár, az a neve, hogy Szívből jött kedvesség:), fogadjátok szeretettel!

2010. július 6., kedd

Kifőztük...


...már ötödször. Sok-sok recepttel készültünk a nyárra, remélem elnyeri tetszéseteket. Ingyenesen letölthető, most is a Kifőztük oldalán.


Én ezeket a helyes csokirudakat készítettem, és vele a címlapon látható tortát.

2010. június 27., vasárnap

Harlekin szelet

Ezt a sütit Margit 2 oldalán láttam egyik fórumtársamtól, nagyom megtetszett kinézetre, így elkészítettem. Aki szereti a pudingot és a mákot is annak tökéletes választás, mert mindkettőből van benne bőven. Kicsit változtattam a mennyiségeken, azt fogom leírni.

Hozzávalók:

A laphoz:
5 tojás fehérje
150 g cukor
150 g mák
2 ek liszt
1/2 sütőpor

Krém:
5 tojás sárgája
60 g cukor
1 vaníliás puding
3 dl tej
100 g vaj

Tetejére:
háztartási keksz
1 dl kávé
2 dl tej
1/2 csoki puding
kb. 2-2 ek cukor
3 dl tej
1/2 vaníliás puding

A tojásfehérjét csipet sóval pár csepp citromlével felverjük, majd a cukrot hozzáadva kemény habot verünk. A mákot a sütőporral, lisztel elkeverjük, majd beleforgatjuk a a kemény habba.
175 fokon megsütjük. Én 30x 25-ös tepsibe sütöttem, ettől lehet kisebb.

Kb. 2 dl tejet felteszünk főni, a maradék tejbe elkeverjük a tojássárgákat, a pudingport és a cukrot, majd a forró tejhez adjuk, sűrű péppé főzzük. Hűtőfürdőbe tesszük kihűlni, majd kikavarjuk a szobahőmérsékletű vajjal, majd rákenjük a kihűlt mákos lapra.

A tetejéhez a a 1/2 csokipudingot összefőzzük a 2 dl tejjel és 1 dl kávéval (de lehet csak kávé is a folyadék)és a kb. 2 ek cukorral, de ízlés szerint ezt változtathatjuk, a 1/2 vaníliás pudingot is megfőzzük a 3 dl tejben ízlés szerinti cukorral. Míg még meleg és folyós, teljesen belemártjuk a kekszeket, és sakktábla szerűen rárakjuk a süti tetejére.

Mindenképp várjunk pár órát, hogy a keksz megpuhuljon, és az ízek összeérjenek.

2010. június 25., péntek

Kézműves kekszfigurák




A héten gyermekeimmel egy napközis táborban vetünk részt, minden nap volt valami kézműves foglalkozás délután. A tegnapi nap én tartottam a foglalkozást, és a szervező, ismerve a süti iránti szenvedélyemet, azzal a feladattal bízott meg, hogy kekszmasszából gyurmázzak a gyerekekkel különböző figurákat. Hát mit mondjak, testhez illő feladatot kaptam, örültem neki nagyon. Amit nagyon sajnálok, elfelejtettem a fényképező gépemet vinni, így csak azokat tudom bemutatni amit sikerült hazamenteni. A gyerekek idén is bizonyították, hogy nagyon kreatívak tudnak lenni, olyan figurák is születtek mint pl tüskés csiga, absztrakt ló, barna hóember, de szépszámmal volt megszokott, de általam nem elkészített forma is, pl gomba, dobókocka, tengeri csillag, madárfészek és még sorolhatnám.
Előre én a sünit, egérkét csigát és a virágokat készítettem el, az almát és a fókát ott lestem el én is.

A massza elkészítésében figyelembe vettem, hogy ne legyen benne romlékony dolog, így a tejtermékek kiestek, valamint törekedtem lehető legkevesebb festék használatára is. Ezért a pirosnál a folyékony rész az enyhén cukrozott friss meggylé volt, ez már jó kis rózsaszín szint kölcsönzött neki, a pirosból már keveset kellett hozzá tegyek. Pirosat fél kg kekszből csináltam.
1 kg kekszet gyúrtam be natúr színre, amihez ízesítésnek tettem 200 g olvasztott csokit, 150 g finomra őrölt kókuszreszeléket, ezenkívül folyadéknak kb. 2/3-ad kókusztejet, és még vizet amennyit felvet. Eből vettem el kb 1/3-át és festettem be zöldre.
A barnából csináltam a legtöbbet, összesen 2,5 lg kekszet gyúrtam meg hozzá, két részeltben, egyiknél folyadéknak almalé került, másikba enyhén cukrozott meggylé.

Amit vásároltunk a masszához:
8 csomag (4 kg) darált keksz
5 db 250 g-os margarin
1 db 700 g-os barackdzsem (ez a kakaósokhoz került)
500 g porcukor (ebből még maradt pedig készült belőle az irókázáshoz a tojáshab is)
2 csomag kakaó (ebből is maradt egy kicsi)
200 g fehércsoki

ezeken kívül még otthonról almalé, kókusztej, meggylé, víz

Azt hiszem ennyi. Lényegében semmilyen receptet nem követtem. A margarint felolvasztva tetem bele.
A célom mindegyiknél egy nem túl édes (csak a kakaósokba került egy kis cukor, a többit édesítette elégé a hozzá adott belevalók), jól gyurmázható massza volt, lényegében nem is mértem semmit, ezért pontos receptet nem is tudok adni egyikhez sem.

Díszítéshez vittem az egérkéhez darált mogyorót, a sünihez puffasztott kakaós rizsszemet, ezen kívül még dekorgyöngyöt virágközépnek, és egy tojásból felvert írókát, amihez 150 g porcukort adtam, felét pedig kakaóval színeztem, és pár darab virágkiszúrót, a csiga csápjának pedig virágbibét.

2010. június 22., kedd

Őzfasírt tésztával és mustárszósszal


Ez így együtt egy nagyon fincsi kaja lett, férjem szerint eddigi legjobb variáció őzfasírtra (pedig elég sűrűn készül, ha van miből).


Hozzávalók a fasírthoz:

500 g darált füstöltszalonnás őzhús
1 tojás
1 szelet vízben áztatott kenyérbél
zsemlemorzsa
2 gerezd fokhagyma
só, bors, paprika

Az őzhúst fasírt részére eleve úgy tettem el a fagyóba, hogy már összedaráltuk szalonnával. Mivel az őz nagyon száraz ezt nem tudjuk kikerülni, különben nagyon száraz lenne a fasírtunk.
Még rég egy könyvből írtam ki az arányt, 1 kg őzhúshoz 300 g füstölt szalonnát írt, ezt én soknak tartom, ezért csökkentek mindig egy kicsit, most 2,2 kg-hoz tettem kb 300 g szalonnát, szerintem így is jó lett a végeredmény, de aki zsírosabban szereti az többet tegyen.
A fenti hozzávalókból fasírtmasszát gyúrunk, majd forró olajban apró fasírtokat sütünk. A sózással vigyázzunk, mert a szalonna is sóz a masszán.

A mustárszószhoz:

4 dl húsleveslé
1 kicsi fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
kb 10 szem borókabogyó
2 db babérlevél
1 ek olaj
kb 20 g vaj
1 ek mustármag
0,5 dl tejszín
0,5 dl tej
1 dl tejföl
1 ek mustár
1 kk méz
1 szűk kanálnyi +1 kiskanál liszt
só, bors
pár csepp citromlé

Eredetileg mártás sűrűségűre akartam, de ez attól jóval folyékonyabb lett, ezért nevezem inkább szósznak.
A hagymát apróra vágjuk, az olajon üvegesre pirítjuk, rávágjuk a kockázott fokhagymát, hozzátesszük a borókabogyót és a babérlevelet, felöntjük a levessel, főzzük mindaddig, míg kb. 2 dl lé marad. Félretesszük kicsit hűlni.
A vajon a mustármagot megpirítjuk, majd hozzátesszük a szűk kanálnyi lisztet, ráöntjük az átszűrt fűszeres húslevest. Felforraljuk, majd hozzátesszük a tejet és a tejszínt.
A tejfölt a kiskanálnyi lisztel, mustárral és mézzel elkeverjük, majd ezt is hozzáadjuk az alaphoz. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, meglocsoljuk pár csepp citromlével, felforraljuk.
Kicsit lehetett volna sűrűbb, majd következő alkalommal több lisztet teszek, de más gond nem volt vele, sőőőt.