
2009. augusztus 11., kedd
Gyömbéres keksz

2009. július 8., szerda
Fűszeres, fokhagymás, diós tészta

Ma úgy gondoltam, hogy töltött zsömlét veszek ki a fagyóból, de elfelejtettem. A család részére épp tésztát készültem főzni husi(az már megvolt) mellé, így gondoltam csinálok valami gyors öntetfélét a tésztára saját részre. Nem sokféle földség volt most éppen itthon, így rövid gondolkodás után fokhagyma mellett döntöttem. Ekkor már odatettem a vizet főni a tésztának, és gyorsan kellett cselekedjek. Azt tudtam, hogy a fokhagymát héjában akarom megsütni (láttam valahol a napokba, de nem tudom, hogy hol, ha valaki tudja, akkor kérem szóljon), de tovább tanácstalan voltam. Gyorsan felmentem a Mindmegette oldalára, és keresgélni kezdtem a szénhidrátnapos recik közt, ezt találtam. Ehhez kellett volna friss gyömbér, nekem az nem volt, de kiindulási pontnak ez pont elég volt.
Hozzávalók:
1 egész fej fokhagyma
2 ek szójaszósz
1 ek worcester szósz
1 csapott kk őrölt gyömbér
1 csapott kk őrölt koriandermag
1 k méz
2 ek napraforgóolaj
2 ek mogyoróolaj
2 dió bele
A fokhagymáról a külső réteg héjat levettem, a gerezdeket szétszedtem, ezekről már nem vettem le a héjat, a mogyoró és napraforgóolaj keverékén enyhe tűzön barnásra sütöttem. Miután megsült nagyon könnyen levehető a héj róla, szinte kipotyog belőle. Ha lenne elfeketedett rész a fokhagymán azt vágjuk le.
A megpucolt fokhagymát kisebb darabokra vágtam.
Ezután visszatettem az olajba, ráöntöttem a szójaszószt és a worchester szószt, a mézet és a fűszereket, összeforraltam, kicsit besűrítettem. Ilyen lett.
Szedtem magamnak egy adag tésztát, ízlés szerinti fűszeres "fokhagymaszószt" tettem rá, és megszórtam a vagdalt dióval, amit szintén kicsi olajon átpirítottam.
2009. június 30., kedd
Kekszek, a gyerekek örömére

Jelenleg három gyerek van a felügyeletem alatt, a két saját és nővérem nagyfia. A héten napközis táborba járunk minden nap, gondoltam jó lesz egy pár finom kis ropogtatnivaló napközben, így tegnap késő este csináltam ezeket. Gyorsan megvan mindkettő, és finomak is.
A barna az gyömbéres keksz, Pákosztos macska blogjában találtam, nem most csinálom először, nagyon szeretjük, ennek nem is írnám le a receptjét, mert nem változtattam rajta, mindent úgy csinálok ahogy ő írja. A recept itt található.
A másik egy kukoricás keksz. Azt Laura blogján találtam (ha nem is érti az ember a képekért érdemes megnézni). Én Erdélyi származású vagyok, értem a leírott szöveget(ha meg valaminél elakadok, akkor rákérdek a férjemre, ő még most is nagyon jól beszéli a román nyelvet), beszélni már nem beszélem, de lehet ez csak félénkségem miatt van.
Hozzávalók:
240 gr kukoricadara
240 gr liszt (eredeti receptben 200 gr, nekem ez nem volt elég, még így sem állt össze olyan szépen össze mint Laura képein)
140 gr porcukor
250 gr szobahőmérsékletű vaj
1 közepes tojás
reszelt citromhéj (én egy kisebb citrom felét reszeltem bele)
1 csomag vaníliáscukor
150 gr csoki finomra kockázva
Mindent összekavarunk, én ragacsos masszát kaptam annak ellenére, hogy emeltem a liszt adagján. A csokit nem muszáj beletenni, de nekem most táblás csoki volt itthon, nem volt csokicseppem, sem dekor cukrom, ezért gyúrtam bele inkább a csokikockákat.Diónyi halmokat szaggattam, kicsit meggömbölygettem, tenyerem közt kicsit szétlapítottam, sütőpapírral ellátott tepsire tettem, 175 fokon sütöttem míg a széle kezdett kicsit színt váltani.
Nagyon omlós kekszek lesznek belőle, ugyanakkor nagyon ropogós is a kukoricadara miatt, csak annak ajánlom az elkészítését akit nem zavar hogy a kukoricadara keményen ropog majd a foga alatt.
Több gyermek is tesztelte a kekszeket ma, mindenkinek ízlett mindkettő, kivéve a nagylányomat, őt zavarta a ropogós kukoricadara.