2010. április 27., kedd

Tárkonyos pulykagombóc leves

Mindenből volt egy kevesem, leginkább tárkonyos krumplilevest szerettem volna főzni, de nem volt csak két krumplim. Volt két nagyobb rózsa karfiolom is, így azt is odakészítettem. Gondoltam jó lenne bele egy kis húsféle is, így elővettem egy kis csomag (200g) darált pulykát, ennyit szoktam mostanában levesekhez elcsomagolni, fagyasztani, és készítettem belőle egy kis gombócot is, kicsit rendhagyó módon. A végeredmény meglepően jó lett.

Hozzávalók:

2 nagyobb krumpli
2 rózsa karfiol
fél fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
fél fej karalábé (fagyasztott)
200 g darát pulyka
zabpehely
só, bors, paprika, petrezselyemzöld,vegamix, tárkony
kefir (kaukázusi, házi kefirgombából)
víz
olaj

A vöröshagymát apróra vágtam, a krumplit felkockáztam, a karfiolt apró rózsákra szedtem.
A húst fűszereztem sóval borssal, paprikával, petrezselyemzölddel, öntöttem hozzá 1 ek kefirt, majd annyi zabpelyhet tettem hozzá, hogy gombócolható masszát kapjak.
Két kanálnyi olajon a vöröshagymát kicsit megfuttattam, majd ráreszeltem a fokhagymát, felöntöttem kb 1l vízzel, sóztam, tettem hozzá vegamixet, egy teatojásba jó sok tárkonyt és a fél karalábét (ezt direkt levesek ízesítésére tettem el, kicsit már fás, így nem szoktam csak bele főzni az ízéjért). Mikor felforrt beletettem a mini húsgombócokat, fűztem kb 10 percet , majd hozzátettem a krumplit és a karfiolt is, tetem hozzá még vizet, mert nagyon sűrűnek találtam, majd addig főztem, míg minden megpuhult.
A végén kefirrel savanyítottam, beletettem kb 1,5 dl kefirt. Nagyon jó volt vele dolgozni, még soha nem tettem kefirt levesbe, féltem is, hogy könnyebben összekapódik mint a tejföl, de nem így volt. Azért nem egyből a forró levesbe öntöttem, hanem ugyanúgy mint tejföl esetén, mindig kevés forró levessel hígítottam. A tárkonyhoz nagyon jól passzol a kefir, de szerintem más savanykás levesbe is nyugodtan tehetjük.
Szóval nekem ez most nagyon új, még nem használtam ilyesmire kefirt, de ezután többször fogom, mert ízlett a végeredmény.

2010. április 26., hétfő

Fahéjas rózsa


Ismét elkészítettem a kelt rózsát, a formázást megtaláljátok ITT, a receptet meg ide vésem, most más kedvenc tésztámat vettem alapul, amibe kicsi fahéjat is tettem. Egyszóval bármelyik kedvenc kelt tésztából meglehet csinálni szerintem, a lényeg, hogy szép vékonyra nyújtsuk ki a tésztát.

Hozzávalók:
500 g finomliszt
50 g cukor
50 g olvasztott vaj
190 ml tej
szűk fél kk só
1 tojás
1,5 kiskanál fahéj
30 gr élesztő

Mindezt kenyérsütővel bedagasztatjuk, fél óra kelesztés után már formázzuk is, duplájára kelesztjük, megkenjük egy felvert tojással, megszórjuk cukorral, és 180 fokon megsütjük.
Ebből a tésztából szoktam kakaós és diós csigát is csinálni, és sima brióst.

Egy bögre tej és egy kis eperdzsem kíséretében tökéletes reggeli szerintem, bár mi tegnap vacsira ettük.

2010. április 25., vasárnap

Diós-gyümölcsös-csokis kocka

Annyira tetszett a múlt heti mákos-meggyes torta állaga, hogy eldöntöttem, hogy annak mintájára dióval is kipróbálom a lapokat, krémnek csokis terveztem, gyümölcsnek meg barackot, ebből nem volt elég a fagyóba, így egy kis meggyel megtoldottam, szerintem nagyon finom lett így is. Most nem tortaformára, hanem sütinek akartam készíteni, így egy nagytepsire (kb 27x34) elég ez az adag.
A végeredmény egyáltalán nem lesz édes, számomra pont jó, aki az édes sütiket szereti az mindenképp a csoki krémbe tegyen, és a gyümölcsösbe is tehet több cukort.
A gyümölcsös krém most egy kicsit lágy lett, de másként is készítettem mint a múltkor, és a keményítő adagját is csökkentettem, így ezen nem árt változtatni.

Hozzávalók a diós lapokhoz:
10 tojásfehérje
35 dkg porcukor
35 dkg darált dió
csipet só, pár csepp citromlé

Gyümölcsös krémhez:
800 g gyümölcs (nekem kb 500 g volt a sárgabarack, a többi meggy)
3 dl víz
3 ek cukor
1 kiskanálnyi vaníliakivonat
50 g étkezési keményítő

Csoki krémhez (ganache):
150 g étcsoki
150 ml tejszín
50 g vaj

A tojásfehérjét csipet sóval és pár csepp citromlével felverjük, hozzáadjuk a cukrot több részletben, kemény habbá verjük, majd óvatosan hozzákeverjük a darált diót.
Egyenlően elosztjuk két sütőpapírral ellátott tepsiben, majd 175 fokos sütőbe toljuk, majd megsütjük, míg szép színt kap. Légkeveréses sütőbe lehet egyszerre is sütni.

Amíg sülnek a lapok elkészítjük a krémeket.

A gyümölcsös krémhez a mirelit barackokat még félfagyosan felvágtam kockacukornyi nagyságra, ez nem volt jó ötlet, mert a krém főzési ideje alatt szinte mind szétment, bőven elég lett volna négybe vágni egy fél barackot.
A keményítőt a cukorral elkavartam, majd egy habverővel hozzáadtam a vizet és a vaníliakivonatot, majd folytonos keverés mellett sűrű péppé főztem. Hozzáadtam a félfagyos gyümölcsöt, és szerintem ez volt a gond, mert sok folyadékot engedett még ki, így nagyon felhígította a krémet, és újból felfőztem, majd vízfürdőbe lehűtöttem. Ennyi cukorral inkább fanyar gyümölcsös krémre számíthatunk. Következő alkalommal felengedném a gyümölcsöt, a levét felfognám, ebben főzném meg a keményítőt szükség esetén kipótolnám vízzel. Végül is jól behűtve vágható volt, de azért szállítást már nehezen bírta volna.

A csokis krémhez a tejszínt felforraljuk, a darabolt csokit és a vajat hozzáadjuk, tűzről levéve addig kavarjuk, míg szép homogén, fényes masszánk nem lesz. Hűtőfürdőbe lehűtjük. Ezt lényegében használhatjuk így is bevonásra, de én most arra voltam kíváncsi, hogy hogyan viselkedik felverve, ezért kicsit betettem a hűtőbe, hogy jól lehűljön, és így könnyebben verhető legyen, ehhez nem kell sok idő, mert túlságosan megköt a csoki. Mikor jól lehűlt, akkor viszonylag könnyen kihabosítható krémet kapunk. Szintén nem édes krém,hanem intenzíven csokis. Ha édes sütiket szeretjük, akkor a tejszínhez tegyünk cukrot, és úgy főzzük fel.


Mikor minden kihűlt összerakjuk a sütit, egy lap, rá a gyümölcsös pép, rá a másik lap, a tetejére a csokis krém, majd jól behűtjük, kis kockákra vágjuk.

A sok gyümölcstől nagyon üde süti lesz a sok dió ellenére is, eteti is magát rendesen, azért vigyázzunk vele, mert nem kalóriaszegény darab.

Mivel nincs benne liszt, gluténmentes diétába is beilleszthető.

2010. április 23., péntek

Zabpelyhes-csokis keksz


Édesanyám szokta ezt sütni, s a lányaim nagyon szeretik, így gondoltam kipróbálom én is. Ici-picit változtattam rajta, szerintem nem vált kárára.

Hozzávalók:

200 g finom liszt (ebből nekem 50 g zabphelyliszt volt)
125 g zabpehely (finom őrlésű)
csipet só
fél kk fahéj
1 kk sütőpor (helyette 1/2 kk szódabikarbónát tettem)
100 g étcsoki (vagy mazsola, vagy amit szeretünk, nálunk a csokis megy)

100 g olvasztott vaj
1 tojás
75 g cukor (eredetibe 150 g, de szerintem így is elég édes)
2 ek méz
0,5 dl olaj
0,5 dl kefir (eredetibe tej, de szerintem jobb bele a kefir)

A száraz hozzávalókat elkeverjük (a felsorolásban a csokiig).
A nedves hozzávalókat is elkeverjük ( felsorolásban a vajtól), majd a két keveréket egymásba dolgozzuk. Hagyjuk állni egy órányit, majd diónyi nagyságú tésztát elveszünk, gömbölygetjük, majd ellapítjuk, sütőpapírral ellátott tepsire tesszük, 175 fokos előmelegített sütőbe sütjük, majd sütjük, míg szép színt nem kap.
Kb 32 darabra számolhatunk.
Kihűlés után kissé ropogós, de fémdobozba zárva inkább puha keksz lesz a végeredmény.
Fémdobozba sokáig eláll.