Az egyik sikerül, a másik meg nem

Tegnap nagy öröm ért mikor átnéztem Nemisbéka bolgjába, és első kép amit láttam az ünnepi szilvakrémlevesem volt. Hát sokszor visszanéztem, hogy tényleg az én levesem van az első helyre besorolva? Nem is vettem fel a kapcsolatot ajándék átvétele ügyében Nemisbékával csak este, mert addig tartott feldolgozni, hogy tényleg én nyertem a leves és előétel kategóriában. Bevallom nem sok reményt fűztem ehhez a versenyhez, talán ezért is volt ekkora nagy a meglepetésem és az örömöm! Köszönöm a zsűri tagoknak, hogy méltatták a levesemet a dobogóra!



Ami nem sikerült, az meg a Zilás tesztcsapatba bejutni. Nagyon szerettem volna, és nagyon reménykedtem abban, hogy bekerülök, bár kétségeim voltak az elejétől fogva, tegnapi levelük után meg tejes mértékben elbizonytalanodtam, mert írták, hogy nagyon erős a mezőny, és mára ígérték a végleges döntést.
A pályázati lehetőségről már írtam itt, abban reménykedve, hogy valaki kedvet kap a nevezésre a bejegyzésemet olvasva.
Így utólag egyrészt bánom, mert most éghetnék miatta(bár ezt a lehetőséget már akkor felvállaltam, amikor megírtam róla a bejegyzést), hogy nem kerültem be, de amúgy is éghetnék, mert a 35-be pedig bekerültem, és azt írták hogy a legjobb 35-öt bemutatják majd az oldalukon is, és úgy is kiderült volna, hogy neveztem. Másrészt viszont nem bánom, mert mint írtam fentebb, így lehetőséget nyújtottam a nevezésre másoknak is, olyanoknak is, akik nem kaptak tőlük levelet, mint pl én sem.
A fenti diplomata tortával pályáztam, sajnálom, hogy nem nyertem el a zsűri tetszését, a családom és barátaink tetszését viszont teljes mértékben, és legalább ettünk egy fincsi tortát.