Ancsikánál láttam meg ezt a mézest, felkeltette az érdeklődésemet, mert nincs benne zsiradék.Ma kipróbáltam, ízletes kekszek lettek belőle, jelenleg még kemények, állítólag fémdobozva zárva pár napon belül bepuhul, bár nekem így ropogósan is ízlik. Jobbnak nem jobb a megszokott magyar mézeskalácstól, bár nem is vártam ezt tőle. Kicsit csökkentettem benne a cukor adagot, mert úgy nekem nagyon soknak tűnt, és szarvasagancssó (szalakáli) helyett szódabikarbónát tettem, mert az van itthon.
Hozzávalók(fél adaghoz):
200 gr barna cukor (rendesen 250)
2,5 tojás (nekem kicsi tojásaim voltak, így 3-at tettem)
2-3 ek méz (én 2-őt tettem)
1/2 cs mézesfűszerkeverék (én e helyett 1 kk fahéjat, 1/2 kk szegfűszeget, 1/2 kk gyömbért és 1 csipet borsot tettem)
300 gr liszt
1,5 gr szalakáli (e helyett tettem 1/2 kk szódabikarbónát)
Mindezt összekeverjük, ragacsos lágy masszát kellene kapni, és kiskanállal tenni a tepsire, nekem elég masszív lett, de ragacsos, néha a kezemet bevizeztem, és úgy fél diónyi gömböket görgettem a kezeim között, majd sütőpapírral ellátott tepsire tettem, 180 fokon sütöttem. Nem lapult sülés közben, ezért a második tepsin már a kis gömböket egy pohár talpával ellapítottam, valószínű, hogy szalakálival lapult volna magától.
45 db lett a fél adagból.
Milyen szép a csendéleted,mennék most hozzád egy nyugis estére, teára,meg erre a mézesre!:-)))
VálaszTörlésDe jó is lenne.... Kár hogy nagyon messze lakunk, pedig szívesen látnálak!
VálaszTörlésJót lehetne enni belőle! :)
VálaszTörlésFini lehet! :)
Ezt is megkívántam....
VálaszTörlésA fotód is eszméletlen jó lett!!!
Mary, téged is szívesen látlak egy teára és pár kekszre!:))
VálaszTörlésTrininty, akkor jöhetsz te is! Nekem is most ez az egyik kedvenc fotóm, köszi!