Olvadozó hóember és fényfüzér írókázása lépésről lépésre

Nagylányom kézműves ajándékot szeretetett volna készíteni pár barátjának, ötleteket keresett rá, így jött az ötlet az olvadozó hóemberre és a fényfüzérre. Természetesen felajánlottam a segítségem.

A hóemberhez fehér pillecukrot szereztünk be, írókával arcot rajzoltunk rá.

Kerek mézeseket sütöttünk, a hóemberhez amőba alakot , a füzérhez karikát írókáztunk. 

Mikor kicsit megkötött a kontúr betöltöttük terülő mázzal, a fényfüzérest rögtön folytattuk, elkészítettük a füzér részét is. Feketére színezett írókát használtunk hozzá és mini méretű smartis cukorkát.  A hóember megkapta a fejét és a gombját. Ezután vártunk, hogy megkössön a máz.

Majd színezett írókával megrajzoltuk a sálat és a kezeket.

Rudolf, a rénszarvas írókázása lépésről lépésre

Gyermekek körében nagyon kedvelt forma a rénszarvas, de azért rénszarvas formát nem lehet bárhol kapni. De Mézi formát azt igen, ezért mutatok egy ötletet rénszarvasra mézi figurából.

Nincs más dolgunk , csak a megsült Mézi figurát fejtetőre állítjuk, megrajzoljuk a szarvas fejét, kakaóval barnára színezett írókával.

Megrajzoljuk a szarvát is. 

Mikor száradt kicsit a kontúr betöltjük terülő mázzal, ami ugyan az az íróka, csak plusz pár csepp vizet keverünk hozzá. 

Kitöltjük a fej részét is

Hagyjuk szinte teljesen megszáradni, ezután a kontúrozó írókából először a szemfehérjét és a piros orrot rajzoljunk meg, majd ha megszáradt a fehér utánna rátesszük a barna szembogarat is. 

A pirosat a fehér kontúrozó írókából készítjük piros festék hozzáadásával. Festékfüggö hogy ellágyítja e az írókát, ha igen, akkor porcukorral javíthatjuk, ha túlságosan kemény lenne, akkor még víz hozzáadásával orvosolják. 

Az íróka készítéséről az előző posztban írtam részletesebben. 

 

Angyalka mézesből

 

Lassan jönnek az ünnepek, ezért úgy döntöttem hozok pár ötletet mézes díszítéshez. Első legyen a sorban ez a cuki angyalka, amiben a legjobb, hogy semmi különös kiszúró nem kell hozzá, két különböző méretű szív és egy karika kiszúró elegendő hozzá. Az ilesztéseknél egy kis ecsettel ajánlatos megvizezni a tészta szélét. A díszítésnek meg csak a fantáziánk szabhat határt. Jó hangolódást mindenkinek az ünnepekre

Fehér kenyérkék

Van hogy hetek telnek el, és nem sütök semmilyen pékárút, aztán rákattanok, mint most, és napokig készül valami finom a sütőmben.
Ma valami nagyon egyszerűre vágytam. Lecsót főztem, és e mellé készítettem a kenyérkéket, s mivel a lecsó szerintem fehér kenyérrel a legfinomabb, így csak kenyérliszt került a kenyérkékbe.

A receptjét sem bonyolítottam túl, nincs benne sem kovász, sem öregtészta, burgonyapehely, vagy egyebek, de a végeredmény mégis finom lett, olyan házias.

Hozzávalók:
500 gr kenyérliszt
1 kk cukor
1,5 kk só
2 dl víz
0,5 dl tej
0,5 dl olaj
1 ek kefir savója (de jó a tejfölről is, vagy joghurtról)
30 gr élesztő

Mindebből kenyérsütőben rugalmast tésztát dagasztattam, kelesztettem.
Lisztezett felületre borítottam, majd 8 felé vágtam. Formáztam az alábbi kép szerint.

Azaz mindegyik darabot "kerekre" húzogattam nyomogattam a kezemmel, majd négy "sarkát" behajtottam, majd kettő szembelevőt felcsavartam, majd összecsipkedtem. Ezt a formázást Limáránál láttam nagy kenyerekhez.

Az összecsipkedett felével lefelé sütőpapírral ellátott tepsire tettem, majd bevágtam mindegyiket 3 helyen, a bevágást én szándékosan csinálom ilyenkor, nekem mikor már megkelt már nem megy a bevágás, de mindenki úgy csinálhatja, ahogy jónak látja. Lehet sütőzacsiba is tenni a kenyérkéket.


Újból kelesztettem,míg szépen szétnyíltak a vágások, lespricceltem,majd 200 fokra melegített sütőbe tettem amit visszavettem 175 fokra. Sütöttem, míg szép színe nem lett. A végén lespricceltem vízzel.

Diómarcipán házilag

Hogy miért dió? Mert a mandulából készültet nem igazán szeretjük, akkor meg minek. Bármennyire trendi is használni nem fogok rá költeni, elsősorban a családom ízlését veszem figyelembe ilyen téren is. Ezért használok a torták dekorálására inkább fondantot, mert a marcipánra sajnálom a pénzt, és ha egyiket sem igazán esszük meg (kivétel a kakaóval vagy a kávéval színezettet), akkor a jóval olcsóbbat, emellett jobban formálhatót választom.
Szóval körülnéztem, hogy hogyan is kell marcipánt készíteni, sok információt találtam Receptgyűjtőnél, onnan az első fajtát vettem alapul, ez volt a legszimpatikusabb, és a mandulát dióra cseréltem benne.

Hozzávalók:
200 gr dió (tisztítva)
200 gr porcukor
50 ml víz

Nekem szárítás után a dióm csak 167 gr volt, így 167 gr cukort használtam és 42 ml vizet.

A diót 2-3 percig főzzük, majd lehúzzuk róla a héját. Hát ezt a mozzanatot csak nyugodt lelkiállapotban ajánlom mindenkinek, ennek hiányában hozzá se fogjunk. A manduláról elméletileg szépen lenyomható a héj, ez dió esetében kicsit nehézkesebb, de megoldható. A felső képen a már héjától megfosztott dió látható. Én a diót több részletben főztem meg, és így ajánlom mindenkinek, mert azt tapasztaltam, hogy minél jobban hűl annál nehezebb tisztítani. A másik trükk meg amit bevethetünk, hogy a forró, leszűrt diót fedjük le egy frissentartó fóliával, majd alóla szedegessük ki, így nem szárad meg a héja az utolsó daraboknak sem.
Ez a mozzanat a legmacerásabb az egésznek az elkészítésében.
Ezután szárítsuk egy napot, vagy tegyük langyos sütőbe (kb 35-40 fok) pár órára, míg megnem szárad.


Miután megszáradt a dió daráljuk le, én fele adag cukorral együtt daráltam le, törekedni kell rá, hogy minél finomabb legyen, ilyen lett:

A cukor másik részéből a vízzel főzzünk szirupot, én miután letisztult a folyadék még kb 2 percet főztem. Ezután várni kellene vele míg kicsit hűl, de én beleöntöttem még fóron, mert a porcukort én daráltam hozzá, és még kicsit szemcsés volt, szerettem volna ha minél jobban feloldja a forró szirup a szemcséket. Kanállal jól elkevertem.
Hűlni tettem, majd mikor szobahőre hűlt begyúrtam mint egy tésztát.

Ezután fóliába csomagolva betettem a hűtőbe.
Egyszeres(a cukor súlya megeggyeszik a dió súlyával) diómarcipánt készítettem, mert reményeim szerint tölteléke lesz egy kekszfélének, de lehet ebből is kétszerest(kétszer annyi cukor), háromszorost(háromszor annyi cukor) is készíteni, gondolom ez esetekben a folyadék mennyiségén is növelni kell valamennyit, de erről nem olvastam sehol információt.

Nugátos szőlő és virágok

Ma is alkottunk a nagylánnyal, most a nugátot rejtettük bele kelt tésztába, nagyon ízlett mindenkinek a végeredmény.
Tésztának a spanyol briós tésztáját választottam. a szőlőre még tegnap kaptuk meg az ihletet, amikor is a lányom több kis gömb tésztát tett le egymás mellé, mondtam neki, hogy ezt rendezhetjük szőlő alakba, meg is csináltuk, ilyen lett.

Ez nem töltött, ez csak simán a kagyló zsemle tésztája. Jópofának találtam az alakot, és már tegnap eldöntöttem, hogy ma is megismételjük, de édesen és töltve.

Így gondolkodtam hogy mi is legyen a töltelék, először csokival bevont mogyoróra, mazsolára, csokidrazséra gondoltam, de eszembe jutott alma darabok is, vagy egyéb gyümölcs. De ma nem tudtunk elmenni vásárolni az eső miatt, így abból gazdálkodtunk amit itthon találtunk, eszembe jutott a nugát amit pár napja láttam a csokiimádók blogjában, megnéztem, láttam hogy nem egy ördöngös dolog, így elkészítettük, ez lett a töltelék.

Először is eldöntöttük, hogy 2 fürt szőlőt csinálunk a fele adag tésztából. Ehhez gömbölygettünk a nugátból 30 db kis gömböcskét. A megkelt tésztát feleztük, egyik felét félre tettük, másik felét szintén ketté vágtuk, majd mindkét darabot 15-re osztottuk.

Mindegyik darabra tettünk egy kis nugátot, majd becsomagoltuk.

Sütőpapírral ellátott tepsire helyeztük egymás mellé. A félretett tésztából csiptünk egy kicsit és csináltunk neki szárat és levelet is, a levél lehetett volna nagyobb is.

Félretettük kelni.

A virágokhoz a félretett tésztát szintén elfeleztük, egyik részét kinyújtottuk, abból vágtunk 6 db 9,5 cm-is kört.

Háromra tettünk egy egy nugát lapocskát, majd a másik 3-al borítottuk.

Bevágtuk a szirmok mentén, majd csavartunk egyet rajta Ezt nagyon ügyesen csinálta a nagylányom.

Ilyesmi virágot már csináltam, csak káposztával ill. kolbászos töltelékkel.

Kinéztem már rég egy másik virág fajtát is, ezt Mohánál láttam meg, a fázisfotókat a készítéséről pedig Gabojszánál van leírva. Ők sonkával töltötték.

Ebből 4 virágot sikerült csinálni. Ehhez nyújtottam négy kb 15x 6-os lapocskát, megszórtam instant kakaóval(meg lehet csinálni cukros kakaóval is, csak nem volt kedvem 4 virágért kevergetni), feltekertem, összeillesztettem a végei, majd ollóval bemetszettem a szirmok mentén.

Sütőpapírra helyeztem, majd közepébe tettünk egy kis tésztagolyót, amibe szintén rejtetünk egy kis nugátot.

Ezt is félretettük kelni.

Mikor megkeltek lekentem tejjel elkevert tojássárgával, majd 200 fokon sütöttem, akinek a sütője erősen süt az inkább 180 fokon süsse. A virágok közepét vágott dióval szórtam meg.

Ma valahogy mindent túlsütöttem:( ,de elfogyik így is.:D

Túrós fókák

Nagylányom ma nem ment oviba, mert eléggé köhécselt, jobbnak láttam szabad napot adni neki. Délután alkottuk ezeket a fókákat maradékok felhasználásával.
Volt megint felhalmozódott kefirem, így a magvas párnácskák tésztáját dagasztattam be, de most a magokat kihagytam belőle. Ezenkívül volt még egy kis sós tejfölös túró is, azokat használtuk tölteléknek.
de bármivel tölthető, pl finom lehet pizzás csiga töltelékével, de káposztásan is jó lehet, de csinálhatunk bele darálthúsos tölteléket is akár. Édes tésztából is elkészíthető, ízlésünknek megfelelően tölthető.

A megkelt tésztát 10 részre osztottam, 4-ból lett túrós fóka(ennyi volt a töltelék), a többiből különböző zsömlék, meg mindenféle alakzat, pl egy kagylózsemle is, amit ő talált ki, de nagyon jól mutat, megbeszéltük, hogy következő alkalommal olyat készítünk, majd akkor fotózom is.

A fókához legelőször nyújtsunk ki egy darab tésztát oválisabb alakra, kb 20x15-ös legyen.

Kenjük meg a kívánt töltelékkel. Utólag azt mondom, hogy inkább 1 kupacban hagyjuk a tölteléket egyik szélén, ezután tekerjük fel, mert így a tészta sülés közben kiszakadt, amúgy gondolom elkerülhető lenne, mert több tésztaréteg kerülne egymásra.

Tekerjük fel. Egyik végén metsszük be, majd fogpiszkálóval csíkozzuk meg, ez akár el is maradhat, mert kelés közben kinövi magát, elég ha sütés előtt megcsíkozzuk. Ez lesz a farok rész.

Másik végét kicsit nyissuk szét, majd vágjunk le mindkét csücskéből egy-egy háromszöget, ezek lesznek az első úszók.

Az úszókat tegyük a kívánt helyre, ezeket is megcsíkozhatjuk, majd elöl hajtsuk kicsit alá a tésztát.

Nyomjunk neki valamilyen gömbölyű fűszerből szemet és orrot (nálunk ez borókabogyó volt) bajusznak meg használhatunk felaprított fogvájót, de akár spagettit is.

Édes tészta esetén használhatunk mazsolát szemnek.

Mi nem tettük elég távol a fókácskákat így összenőttek, ajánlatos ennél a mennyiségnél 2 tepsit használni, mert különben hiába kínlódunk a formázással, nem lesznek túl szépek a fókák.

Sütés előtt lekentem tojássárga és tej keverékével.

Gyerekeket nagyon jól bele lehet vonni a munkába, nálunk minden fókának a nagylányom tette a szemét és a bajuszát. Jó alaposan bele kell nyomni, különben kinövi magát kelés közben.

Az ötelete a fókákhoz egy kis Dr.Oetker-es füzetecskében láttam, de bevallom, ott nem értettem meg a formázás menetét, így kitaláltam magunknak egy sajátot. Lehet még javítani, de kezdetnek jó, a gyerekeknek meg nagyon tetszett a végeredmény.

Csíkos kenyér

A kenyér tésztája Limara által beírt zsemlekenyér receptje, ez az egyik kedvenc kovászos kenyér tésztám, de általában csak formában sütöm, nem az általa javasolt zsemlécskés módszerrel. Este ugrott be, hogy kellene egy csíkos kenyeret készíteni, ha már csíkos kalács van és szép, akkor szép lehet egy csíkos kenyér is, hát férjem eleinte elég furcsán nézte, de aztán elismert, hogy szép és finom. Színezőként paprikát használtam.

Hozzávalók:
400 gr víz
2 kiskanál só
30 gr olaj
660 Bl80-as liszt
2 ek burgonyapehely (nekem most az ép elfogyott, így főt krumplival helyettesítettem)
csipet aszkorbinsav (ecettel helyettesíthető)
24 gr élesztő
1 evőkanál aktív kovász (most nekem rozskovász volt)

fél evőkanál paprika

A hozzávalókat a leírtak szerint a kenyérsütő üstjébe tesszük (én a por alakúakat össze szoktam keverni), majd bedagasztatjuk (én dought programon csinálom, ez 20 percet dagaszt folyamatosan). Mikor megvan kivesszük, ketté osztjuk, felét kelesztőtálba tesszük, másik felét vissza a kenyérsütőbe, rászórjuk a fűszerpaprikát, majd tovább dagasztatjuk, addig míg el nem kavarodik benne a paprika. Ekkor az áramforásból kihúzzuk a gépet, a paprikásat benne hagyjuk, ott kelesztjük meg. Mikor duplájára keltek a tésztákat lisztezett felületen további két részre osztom.

Egy paprikásat nyújtunk kicsit , majd egy fehéret is, mikor körülbelül egyformák

egymásra tesszük őket, majd tovább nyújtjuk, de már csak hosszára. Körülbelül olyan széles legyen mint a formánk hossza, vagy egy kicsit rövidebb, mert a sodrás közben is nyúlik a tészta, és nehezen fér bele ha nagyon hosszú lesz.

Majd feltekerjük mint a beiglit.

Ezután a másik tekercset is megcsináljuk, itt fordítva tetem a rétegeket, de ez miután kisül a kenyér már nem látványos.

Összetekerjük, és beletesszük a kenyéformába (én most 32 cm-re húztam ki) amit előtte kizsírozunk.

Duplájára kelesztjük, majd vízzel lespriccoljuk, és 200 fokon sütjük, nálam 50 percet sült, de ez sütőfüggő. Kb 20 perc után alufóliával takarjuk be.

A jól átsült kenyér alja is kopogtatáskor kongó hangot ad.

Ugyanezzel a módszerrel készítettem a csíkos kalácsot is.

Most padlizsánkrémet készítettem hozzá, de nagyon jól mehet hozzá a tejfölös túró, vagy körözött is.

A kovászhoz én Margitka kovászát szoktam használni:

1 dl víz

1 kiskanál méz

7 gr élesztő

130 gr liszt (ez lehet kenyér liszt vagy rozslizst is, én most 65 gr tk rozst 65 gr fehér rozst tettem bele)

A vizet a mézzel és az élesztővel elkeverjük, majd hozzá keverjük a lisztet, hagyjuk állni szobahőn, míg cefre szaga nem lesz. Este szoktam elkészíteni, reggel már használható, ha jó melegben van.