2013. december 21., szombat

Mézes isler karácsonyra hangolva

Mézeskalács gyártás közben tört rám a kíváncsiság, hogy mi lenne, ha köröket szaggatnák, és isleszerűen fejeznék be a pályafutásukat a kis mézeskalácsok. Gastroajándékként végezték a kis szépségek, és mondanom sem kell, hatalmas sikert arattak.
A bevált mézeskalácsreceptet követtem, ami ITT található, ezt szaggattam kerek sütiszaggatóval, majd baracklekvárral kentem meg, és vártam 1 napot, hogy jól átpuhuljon. Ezután csokiba mártottam, majd mikor az is megszilárdult rajta hópelyhet írókáztam rá.

2013. július 20., szombat

Sárgadinnye saláta


Lehet sokaknál kiveri a biztosítékot ez az összeállítás, de nem rossz, sőt!
Terveimben nem szerepelt, hogy valaha is a sárgadinnyét  salátaalapként használjam, de a terv átíródott. Ugyanis a héten megvettem az idei első, de extra ízetlen dinnyéét. Megenni nem volt kedvem, nézegettem mi legyen belőle, végül bepakoltam a felkockázott dinnyét a hűtőbe. Este valami salit akartam készíteni sajtos grilkolbász mellé, és mikor a hűtőt kinyitottam alapanyag után kutatva, villant be, hogy miért ne, így úgysem fog elfogyni a dinnye. Na akkor este csak hagyma, dinnyekockák, só, olivaolaj és balzsamecet kerültek bele a salátába, de jó volt. Mivel elég nagyocska volt a dinnye, így maradt még 2 adag salátának való. Ezután már célzottan elkezdtem nézni a netet, és láttam, hogy nem én vagyok ennyire elvetemült, mások is használják saláta alapanyagként a sárgadinnyét.

A képen látható a mai adag sali (immár 3-ik dinnyés salim). Került bele madársaláta, vöröshagyma, sárgadinnye, krémfehérsajt és sonka. Ezenkívül citromlé, olivaolaj, só és őrölt chili.
Fincsi, próbálkozzatok ti is!

2013. július 18., csütörtök

Pangritata


Az egész úgy kedődött, hogy tegnap az Aldiban megvettem egy kisüveg olajos szardellát. Ilyet még nem vettem eddig. Elkezdtem keresgélni, hoyg mit is csinálhatnék belőle, így találtam rá ERRE a receptre. Elkészítettem. A tészta számomra nem lett az igazi , de ez a pangritata nagyon bejött.
A pangritata lényegében egy fűszeres, olajon ropogósra sült zsemlemorzsa. Szegényebb sorban levő olasz háziasszonyok használták parmezán helyettesítésére. Engem nagyon meggyőzött, az íze, állaga. Arra kell vigyázni, hogy közvetlenül tálalás előtt szórjuk meg vele a tésztát (vagy párolt zöldségeken is finom lehet), mert úgy őrzi meg ropogóságát.

Hozzávalók:

3 evőkanál olaj
1 gerezd finomra vágott fokhagyma
1 kiskanálnyi szárított kakukfű
100 g zsemlemorzsa
só és bors

A forró olajon megfuttatjuk a fokhagymát , majd jöhet rá a kakukfű  majd a zsemlemorzsa. Állandó kevergetés mellett aranybarnára pirítjuk, végül hagyjuk egy szikkadni tálalás előtt. 

2013. június 4., kedd

Lapozós kalács

Ezt a kalácsot legalább már vagy ötödjére sütöm, és hangos sikert arat mindig. Valahogy a fotózás mindig elmaradt, így a post is elmaradt a recepttel, pedig azt már többen kérték tőle.  Most extra nagy adag készült, összesen 6 kalácsot sütöttem.
Több helyen láttam már ezt a kalácsot, de igazán Eszternél fogott meg, akinél nemcsak jó receptet, hanem jó fázisfotókat is találtam ITT.

Én mindent kimértem grammra, és az első sütés után az adagot dupláztam, és így egyszerre nekem 3 kalácshoz elegendő a tészta mennyiség.

Szóval nálam így alakulnak az adagok 3 kalácshoz mérten:
700 g liszt
100 g cukor
1/2 tk só
160 ml tej
120 g olaj
80-120 ml víz (amennyivel jó lágy, de nem túl ragacsos tésztát kapunk, nem öntöm bele egyszerre az összeset)
4 tojás
40 g élesztő

Kenni:
120 g olvasztott vaj
400 g cukor 2 ek fahéjjal (vagy kakaóval) elkeverve


Mindebből (nagyon)lágy kalácstésztát gyúrunk. Majd kelesztjük (ha van időnk, 1/2 óra után egyszer átgyúrhatjuk a tésztát, majd utána kelesztjük a duplájára) , lisztezett deszkán vékony lappá nyújtjuk Megkenjük az olvasztott vajjal, majd megcsórjuk az ízesített cukorral. Csíkokra vágjuk, a csíkokat egymásra rakjuk, majd négyzeteket vágunk belőle, és élére rakva rakjuk a formába. 175 fokon sütjük.
Most készült egy adag kakaós és egy adag fahéjas is.