Húsos tarhonya

A tarhonya egyike azoknak az ételeknek, amit mind a négyen szívesen eszünk. Viszonylag sűrűn készítem, mégsem került fel eddig a blogra. Ez most megérdemli, hogy felkerüljön, mert a tészta házi készítésű, és igazán nagyon finom. Anyósom volt nálunk a héten, és ő készítette a tésztát házi tojásból, köszönjük szépen itt is! Annyira szép sárgára sikerült, hogy kicsit sajnáltam tarhonyának felhasználni, mégis így döntöttem, és vacsira elkészítettem.

Évek óta ugyanúgy készítem a tarhonyát, pulykahússal, próbálkozom olykor más hússal is, de nekünk ezzel jön be leginkább.

A pulykahúst (kb. fél kiló) kockákra vágom. Sokok hagymát (2-3 fej) üvegesre párolok kicsi zsíron (ehhez mindig zsírt használok), majd fokhagymagerezdeket (5-6 gerezd) teszek rá, ízesítem sóval, sóban eltett paprikával, majd megy rá a hús. Babérlevelet is teszek közzé, majd a hús kifehéredése után fedő alatt főzöm puhára. Mikor már minden puha, borssal és fűszerpaprikával ízesítem, ha kell sózom. Mire a hús megpuhul a fokhagyma szét megy benne, ezért nem szoktam sem reszelgetni, sem apróra vágni. Ha szükséges önthetünk a főzés közben alá kis vizet, bár egy jó vastag aljú edény esetén erre nincs szükség, jó szaftos lesz a végeredmény víz nélkül is.

Miközben a hús készül, a tarhonyát (kb. fél kiló) szárazon egy edényben megpirítom (zsiradék nélkül) majd forrásban lévő vízben megfőzöm, szűröm. Ezután vagy összekeverem a hússal, vagy csak a hús szaftjából merek rá pár kanállal, és külön tálalom.

Citromos-túrós kocka

Vártam már, hogy ide is feltehessek valamit, és végre van mit. Igazat megvallva már untam a gerslis töltöttkáposztát ami köszöntötte az idetévedőket.

Hétvégére kért valaki túrós citromos tortát, és nem volt hozzá receptem, így készült házi használatra ez a kis süti, hogy teszteljem a krémet. Többen kóstolták, és mindenkitől pozitív visszajelzést kaptam, így remélhetőleg nem fogok besülni vele a hétvégén.

Készítettem hozzá egy 2 tojásos lapot 19x 30-as tepsibe (lehet citromhájjal ízesíteni), és 1 adag tejszínes túrós krémet, amit 1 citrom levével s egy kis citromhéjjal ízesítettem (ízlés szerint lehet citromosabbra is készíteni).

Töltött káposzta gerslivel

Tudom nem egy újdonság, de én most készítettem gerslivel először káposztát. Nem csalódtam, a gersli ebben is nagyon finom, sőt, szerintem veri a rizses változatot.

A megszokott elkészítési módomon nem változtattam, csupán a rizst helyettesítettem a gerslivel. Véleményem szerint bárhogy készíti az ember a töltött káposztát a rizst mindegyikbe lelehet cserélni olykor gerslire, már a változatosság kedvéjért is.

Én mindig savanyúkáposztába töltök (szerencsém van, mert édesapámék évről évre ellátnak finom házi savanyúval). Ha nagyon savanyú, akkor kicsit átmoshatjuk (ez ritkán fordul elő), ha pedig nem elég savanyú, akkor mindenképp a levéből is tegyünk a főzővízhez.

A töltelék része pedig kb. 850 g darált hús (keverve kicsit zsírosabb disznó, és zsírszegény pulyka, mert jobban szeretjük ha nem túl zsíros), ehhez kb. 120-150 g gerslit, máskor rizst veszek. Egy vöröshagymát apróra vágok, kis olajon megdinsztelem, ráteszem a gerslit /rizst, ezzel is pirítom kicsit. Ízlés szerint teszek bele sóban eltett darált paprikát, sót (vugyázni vele, a káposzta is sós), borsot, kevés fűszerpaprikát. Ezt hozzákeverem a darált húshoz, majd töltöm a káposztalevelekbe. Régebb tetem bele tojást is, de már jó ideje nem teszek, fölösleges szerintem, nem megy szét a töltelék tojás nélkül sem, ha lassan főzzük. A töltelékeket egy méretes fazékba helyezem, aminek az aljában a káposzta ormóját teszem , bőven legyen hely fölötte, megtűzdelem itt ott egy kis füstölt szalonnával. Tetejére általában kerül egy kis vágott káposzta (most nem került, így is jó lett), felöntöm annyi forró vízzel, hogy jó 2-3 ujjnyival ellepje, egy lapos kistányért teszek rá, hogy lenyomjam a töltelékeket, és lassú tűzön (minimumra véve) főzöm. Ezt a gerslis változatot főztem kb. 2 órán keresztül (lehet hamarabb is meglett volna, az az igazság, hogy nem néztem meg korábban), a rizses kb. fele idő alatt elkészül.

Tejföllel tálalom.

Gerslis lencsekrémleves

Igazán finomra sikeredett, ez a télies hangulatú, véletlen szülte leves.

Volt kb. 1.5-2 l húsleveslevem, ez szolgált alapnak. Elfeleztem, egyikbe odatettem kb. 4-5 (lehetett volna többet is, így utólag azt mondom, nagyon jó a levesbe) kanálnyi gerslit főni, mikor már tejesen megpuhult (több volt mint egy óra az biztos), akkor egy kisebb répát is belekockáztam. Az elfőtt levet vízzel pótoltam. Sózni csak óvatosan, a húsleves eleve sós, ráér a végén is ha szükséges.

A másik felébe kb. 250 g lencsét tettem, egy negyed hagymát nagyobb darabokra vágva, és 2 fokhagymagerezdet, 2 babérlevelet. Puhára főztem, kivettem a babérlevelet, majd kb. 1 dl tejföl hozzáadásával leturmixoltam. Nem tetszett benne a sok kis héjdarabka, ami nem ment teljesen szét, ezért átpasszíroztam. Ez lett a leves leve, azaz a krémlevesrésze. Betétként került hozzá a húslevesben főt gersli, és répa, persze a levével együtt (ha szükséges ekkor még önthetünk hozzá vizet, ha túl sós lenne, vagy ha túl sűrű, vagy tehetünk bele sót, ha még igényeljük), majd a kettőt együtt újra felforraltam.

Sütöttem mellé kolbászt is apró darabokra vágva, de olyan jó lett a leves magába, hogy végül kolbász nélkül ettük, nem hiányzott belőle.

Látványra nem szép, de annál finomabb.