Sajtos bagett aiolival

A maradék kb. 5 kanálnyi aiolit ebbe a nagyon finom sajtos bagettbe sütöttem bele. A megkelt tésztát ketté osztottam,

lisztezett felületen kinyújtottam, szélességre akkorára amekkora a tepsim, majd megkentem vékonyan a maradék szósszal, arra figyeljünk, hogy a tőlünk távolabb eső szélén hagyjunk egy 4-5 cm-is csíkot szósz nélkül, mert a tekerés során tolja a tészta maga előtt a szószt, és így kevesebb kerül ki belőle. Feltekertem mint a beiglit, a hozzám közelebb eső oldalánál kezdtem.Sütőpapírral ellátott tepsire tettem mindkét bagettet, 220 fokos sütőbe kezdtem el sütni, majd levettem 200 fokra, mikor már a teteje megpirult akkor befedtem őket alufóliával.

Ízre nagyon enyhén, finoman érződik rajta a fokhagyma íze, a citrom íze eltűnt belőle, az olajoktól meg olyan lett a szelet szerkezete mint a kalács.

A bagett receptjét Limaráná meg lehet nézni, nagyon finom, érdemes megcsinálni!

Karfiolkrémleves

Ez az a kivétel a krémlevesek közül, amit férjem is megeszik, sőt azt is lehet mondani, hogy kifejezetten szereti. Gondolom azért, mert tejföl van benne és nem tejszín.

Talán a Házi patika oldaláról szedtem még le a receptet hozzá, aztán saját ízlésünknek megfelelően alakítottam.

Hozzávalók:
1 kisebb fej karfiol (kb 600 gr)
2 közepes krumpli
1/4 vörös hagyma
1 gerezd fokhagyma
ízlés szerint petrezselyemzöld és zellerzöld
1 nagy pohár tejföl fele
só, bors
2 ek olaj
3-4 szál virsli
ha van akkor húsleveslé, ha nincs, akkor vega mix (bioboltban kapható)

A hagymát, fokhagymát megpucoljuk, rusztikusabb darabokra vágjuk. A karfiolt rózsáira szedjük, a krumplit megpucoljuk, kockázzuk. Természetesen mindent jól átmosunk.

Egy fazékba tesszük az olajat, rá a hagymát és fokhagymát, kicsit pirítjuk, sózzuk, borsozzuk, ha nincs húsleveslevünk, akkor most adjuk hozzá a vega mixet is, majd rá a többi zöldséget, ezzel is pirítjuk, majd felöntjük annyi vízzel (húslével) hogy ellepje a zöldségeket, kicsit túl is érjen rajta. Én bele szoktam tépkedni a petrezselyem és zellerzöldjét is, eredetileg csak a végén kellene beletenni aprítva, de nálunk így jobban megy.Addig főzzük míg megpuhul benne minden. Ekkor pár karfiol rózsát kiveszünk belőle levesbetétnek, majd a tejfölt hozzá tesszük, és leturmixoljuk az egészet, a petrezselyemzöldet is.
A virslit felkarikázzuk, beletesszük a levesbe, majd megfőzzük benne, de le is lehet egy kicsit pirítani a virslit, úgy még pikánsabb ízt ad a levesünknek. Mikor megfőtt a virsli beletesszük az egészben hagyott karfiolrózsákat is, még ezzel is felfőzzük, és kész is vagyunk vele.

Csuka aiolival

A hétvégén fogott férjem egy nagyon szép csukát, megpucolva volt 1,5 kg. Annak ellenére, hogy egy nagyon szálkás halról van szó mégis nagyon szeretem, egyik kedvencem. Szeretem mert tiszta izom, szép fehér húsú, és számomra nagyon jó ízű halfajta.
5 patkót levágtam belőle mára, a többit betettem a fagyóba egészben, mert azt majd sóban szeretném kisütni. De ez a patkóra vágás nem volt jó ötlet, ugyanis a szálkákat is elvágtam vele, és így még macerásabb volt kiszedegetni, de azért megérte.

Szóval az 5 patkó durván fél kilót nyomott, ehhez fél kiskanál sót és kb 3 nagyobb csipet borsot összekevertem, egyenletesen rászórtam még tegnap este, betettem egy műanyag edénybe, dél körülig ott érlelődött.
Ezután grillen megsütöttem, közben, mert a grillem nagy ezért az előfőzött sós krumplit is átsütöttem rajta.

Míg sülögettek a ebédnekvalók, addig megcsináltam a aioli szószt hozzá, aminek a receptjét itt találtam, én mogyoróolajjal és napraforgóolajjal csináltam, és az olajból összesen csak 125 ml-t használtam el, mert a tojásom elég kicsi volt, a többit ugyan úgy csináltam (szeritnem az enyém túl híg lett, olyan majonéz állagúra számítottam, de ennek ellenére nagyon finom). Csak egy gond van vele, számunkra még ez is elég nagy adag , nem tudom mit készítsek hozzá, hogy ne menjen kárba, mert nagyon sajnálnám a mogyoróolajat, de majd megoldom. Nagyon finom a halhússal is, a krumplival is, eltudom képzelni bármilyen egyszerűen fűszerezett nem zsíros hús mellé mártogatósnak.

Szilvalekváros-mákos derelye

Ma derelyét készültem főzni, de még soha nem készítettem, így telefonos segítséget kértem édesanyámtól, még este, és nyugodtan aludtam, mert tudtam, hogy ma mit hogyan csinálok. De ma megláttam Judith epres -mákos túrógombócát, és nagyon megkívántam. Aztán, miközben gyúrtam a tésztát a derelyéhez, akkor gondolkodtam el azon, hogy a mákos tésztát szeretjük, a derelyét is szeretjük, a mák jól megy a szilvával, így miért nem szórjam én zsemlemorzsa helyett mákkal meg. Gondoltam felét mákosan készítem, felét zsemlemorzsával, de végül az egész mákos lett.

Hozzávalók:
500 gr liszt
2 tojás
két nagy csipet só
víz amennyit felvesz (nekem 170 ml volt)

szilvalekvár
mák

A lisztet kimérjük, munkalapra borítjuk, közepébe lyukat készítünk, beletesszük a vizet, tojást sót.

Késsel vagy villával elkavarjuk, és kezdjük bele dolgozni a lisztet.

Mikor már nem tudunk a késsel dolgozni, akkor a kezünkkel kezdjük el gyúrni, mindaddig amíg szép sima tésztát kapunk (ez kb 10 perc). Jó kis karizom fejlesztő gyakorlat.

Mikor ezzel megvagyunk ketté vágjuk, majd egy edény alá tesszük és hagyjuk állni kb 15-20 percet.

Majd lisztezett felületen vékonyra nyújtjuk (kb 1,5 mm), majd kockára vágjuk (most késsel vágtam, de deremecővel jobb lett volna, azt viszont a lányaim eltüntették), és mindegyik kockába teszünk egy kis szilvalekvárt, majd átlósan kettéhajtjuk, így háromszög alakot kapunk, és jól lenyomkodjuk, vigyéázva, logy mindenhol jól tapadjun a tészta egymához. Ha nem vagyunk elég gyorsak, akkor a vége felé nem tudjuk jól összenyomkodni, ekkor kenjük le a széleket egy kis vízzel, és újból könnyen ösze tudjuk nyomkodni őket.

Enyhén sós forrásba lévő vízbe főztem ki összesen négy csapatra osztva, majd daráltmákra szedtem rá, és összerázogattam. A frissen főttet is mindig rászedtem, öntöttem rá egy kis darált mákot, megint összerázogattam, mindaddig míg mind ki nem főtt. Elég nehéz szépen eloszlatni rajta a mákot, volt amire nagyon sok ragadt, volt amire meg alig.

Vaníliás porcukorral szórtuk meg, úgy ettük, de szerintem finom lehet fahéjas porcukorral is.

A szilvalekvár szintén saját főzés, múlt héten kaptam egy jó kupac szilvát, kimagozva volt 3 kg , azt egy vastag aljú edénybe tettem oda főni, az első másfél órában csak 10-15 percenként kavartam bele, ekkor még nem volt gond, a nedvessége miatt nem ragadt le, de a második másfél órában viszont szinte megállás nélkül kavargattam. Cukrot csak a vége felé tettem, mivel elég savanyú volt ezért 12 ek-al, majd azzal is főztem kb 10 percet. Nagyon jó kemény lekvárt kaptam belőle. A szilva fajtáját sajnos nem tudom, nem volt magvaváló, kék, hamvas volt, viszont inkább mélybordó lett belőle a lekvár, nem pedig feketés.

Három 400 ml-s üveg telt meg a lekvárral, és még maradt egy fél kisebb csészényi, ami már másnap elkopott. Szárazdunsztba hagytam kihűlni őket.

Azt hiszem, hogy még kell legalább kétszer ennyit főzzek.