2009. július 22., szerda

Egy új barát a konyhámban



Ma kaptam férjemtől ezt az elektromos grillsütőt, nagyon örülök neki.

Volt nekünk egy, esküvőnkre kaptuk, szolgált is nálunk sokat, 6 évet, aztán tavaly végérvényesen tönkre tettem, azaz elolvasztottam benne a műanyag alkatrészeket, zárlatossá vált.

Van nekünk faszenes grillünk is, de azon a sütkérezést inkább férjemre szoktam bízni, de ha nem is az egész sütést akkor legalább a begyújtását.

Így volt az hétfőn este is, amikor a családnak mici-et sütöttem vacsorára, ő 6 körül begyújtotta, aztán csomót vártam arra, hogy rátehessem a húskolbászkákat, közbe persze mellé voltam "kötve" mert a forró, izzó szenet nem akartam otthagyni, mivel a kisebbik lányom is az udvaron rohangászott körülöttem. Kb egy óra múlva fel is kerültek a kolbászkák, jó magasra pakoltam, nehogy megégjen, aztán láttam, hogy így soha nem sül meg lejjebb tettem. Végül is kb 2 óra alatt az asztalon volt a vacsora, és beláttam, hogy ezt nem fogom sokszor megismételni.

Azt is sajnáltam nagyon, hogy nem csak egy adag husit lehetne megsütni az egy adag szenen, még javában forró volt, szerintem még simán elbírt volna egy adag husival, de lehet még egy könnyebben sülő kenyérlángos is megsült volna a végén.

Így kezdett érlelődött bennem az elektromos grill vásárlása. Ma megemlítettem férjemnek, ő meg 11 körül megjelent ezzel, hogy legyen időm az ebédet ezen elkészíteni.

Hát köszönöm neki.

2 megjegyzés:

  1. Használd egészséggel, aztán vigyázz a fránya műanyag részekre! ;)

    VálaszTörlés